Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye

len felelős magyar minisztérium alakításáról, a dézsma, a robot, a pajii tized eltörléséről, az évenkénti népképviseleti országgyűlésről, a közteherviselésről stb. szóló, tehát a pesti forradalom vívmányait megtestesítő törvénycikkelyek sorában a 21. cikkely a nemzeti színt és az ország címerét ,,ősi jogaiba" állította vissza.

120 A 21. cikkely arra is intézkedett, hogy a középületeken, közintézeteknél, a magyar hajókon ,,a nemzeti lobogó és ország czímere használtassók".

121 A korabeli fővárosi lapokból kitűnik, hogy Pesten már a március 15-ét követő napokban eltávolították a középületekről a császári címereket és zászlókat: ..A helytartó tanács épületére nemzeti lobogó tűzetett és a kincstáréra is... Posta-, harminczad és más kir. hivatalokról a kétfejű sas levétetett, a helyükbe nemzeti lobogó tűzetett."

122 A márciusi forradalom egyik vívmánya, az 1848:22. tc. alapján felállított nemzetőrség, illetve a május közepén „rendes nemzetőrség" néven megszervezett és később honvédségnek nevezett reguláris haderő is, természetesen a nemzeti színeket és az ország címerét viselte csapatzászlóján. A né2)képviseleti országgyűlés 1848. július 21-i ülésének a haza megmentése érdekében szükséges 200 000 fős hadsereg létrehozására, illetve 40 000 újoncnak azonnali kiállítására hozott nagyjelentőségű határozata

123 alapján megszületett 1848:33. tc. kimondta, hogy a császári haderő magyar ezredeinek kiegészítésén felüli újonckontingensből „honvédi zászlóaljak fognak alakíttatni, melyeknél az ügy vezetési, vezényleti nyelv, zászló, ruha és jel azonnal magyar leend".

124 A törvény előrebocsátotta, hogy a császári haderő magyar ezredei „...mihelyt a körülmények megengedik... tökéletesen magyar lábra fognak állíttatni".

125 Ezt a képviselőház 1848. október 15-i határozata rendelte el, kimondva, hogy „...a magyar háromszín felvétele az ezredeknél rögtön eszközöltessék, minden magyar ezrednek zászlaja, minden tiszti öv, minden jel, a csákórózsa ennélfogva magyar háromszínű leend".

126 E határozat végrehajtása során a magyar ezredek gyalogzászlóaljai, illetve lovasosztályai, a császári zászlók helyett nemzeti zászlókat kaptak, s előttük az ezredek tisztjei és katonái letették az esküt az alkotmányra. Ezzel megszűnt a különbség a sorezredek és az 120. Az ősi magyar szín az Árpád-kori magyar címer színeinek megfelelően a vörös-fehér (ezüst) volt, amelyhez a címerben a XIV. században megjelenő hármashalom zöld színe csak a XVII. században kapcsolódott. A piros-fehérzöld szín 1818-ban nemcsak a független államiság nemzeti jelvényeként szerepelt, hanem ,,polgári jelképen" a polgári forradalom „egyenlőség, testvériség, szabadság" jelszavait is szimbolizálta. A magyar nemzeti színnel részletesen foglalkozik Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Budapest, 1897. 318 — 320. o., továbbá: Kumoroivitz X(ajos) Bernát: A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. Hadtörténelmi Közlemények, 1954. 3 — 4. sz. 18 — 60. o.; 1950. 1. sz. 77-119. o. 121. 1848-dik évi magyar országgyűlésen alkotott törvényezikkelyek. Pesten (1848), 47. o. 122. Nemzeti Újság, 1848. március 19. 123. Beér János — Csizmadia Andor (szerk. és bev): Az 1848/49-es népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954. 150-151. o. 124. Uo. 570—571. o. — A törvényt a király nem szentesítette, de azt végrehajtották. 125. Uo. 126. Uo. 281-282. o.