Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
újonnan felállított honvédzászlóaljak között. A Honvédelmi Bizottmány november 27-i rendelete a magyar hadsereget már „oszthatatlan egységűnek" deklarálta, ,,...mellynek minden osztályait a Magyar honvéd sereg dicső nevezete egyaránt megilleti". 127 Az 1848-as honvédség, illetve nemzetőrség zászlóira vonatkozó előírások közül csupán a nemzetőrségi zászlókról kiadott 1848. július 10-i rendelet 128 ismeretes. E rendelet értelmében a nemzetőr gyalogság fehér selyemzászlót használt, jobb oldalán az ország, a balon az illető megye címerével. „Három oldalán levő szegélye... nemzeti színekkel háromszögű darabokra osztva." 129 (A címerek és a szegélyezés általában festéssel készültek.) Az előírás szerint a zászló hossza 5 láb 8 hüvelyk 130 (1,79 m), szélessége 4 láb (1,26 m), a szegély szélessége 6 hüvelyk (15 cm). A nemzeti színűre festett rúdnak 1 öl 131 és 4 láb (3,16 m) hosszúságot írtak elő. A lándzsahegy alakú, fehér fémcsúcs egyik oldalán az ország címerét, a másikon V. Ferdinánd „V.F." név jelet tüntették fel. A lovas nemzetőrség zászlója csak méreteiben tért el a gyalogságétól, amennyiben a zászlólap hossza és szélessége egyaránt 2 láb és 4 hüvelyk (73 X 73 cm), szegélye pedig 3 hüvelyk (7,9 cm) volt. A 7 láb 3 hüvelyk (2,29 m) hosszú lovassági zászlórúd közepére egy 1 láb (31 cm) hosszú, futókarikával ellátott U alakú vasrudat erősítettek. Az 1848-as rendes haderő, a honvédség zászlóit szabályozó rendelet — amint már említettük — eddig még nem került elő. 132 A fennmaradt zászlók tanúsága szerint a honvédzászlók a nemzetőrség zászlóitól elsősorban abban különböztek, hogy az előbbiekre megyecímer helyett, Szűz Mária ábrázolást 133 festettek. Voltak azonban egyéb eltérések is. A honvédzászlókon az országcímert, illetve a gyermek Jézust tartó Szűz Mária alakját általában barna, vagy aranybarna, ovális barokk keretbe foglalták. A honvédzászlók egy részénél a zászlóknak a rúd felé eső szélére is — tehát mind a négy szélére piros-zöld háromszögeket festettek. Egyébként az a tény, hogy a háromszögeket csak a honvédzászlók egy részénél találjuk meg a zászlólapnak mind a négy szélén, arra vall, hogy a honvédzászlók sem voltak egyöntetűek, ha bizonyos mértékig igazodtak is előírásokhoz. Eltérések mutatkoznak a méretekben, a zászlók szegélyére festett háromszögek számában, valamint az országcímert, illetve a Szűz Mária ábrázolást övező barokk keret kivitelezésében is. Egyes zászlókra a címert és a 127. Országos Levéltár, Országos Honvédelmi Bizottmány (a továbbiakban OL. OHB) 1848:3884. Megjelent: Közlöny, 1848. november 29. Közli Barta István (szerk.): Kossuth Lajos Összes Munkái fa továbbiakban KÖM), XIII. köt, Budapest, 1952. 568. o. 128. Megjelent: Közlöny, 1848. július 11. 129. Uo. 130. 1 bécsi láb = kb. 0,31 m, 1 bécsi hüvelyk = kb. 0,026 m. 131. 1 bécsi öl = kb. 1,89 m. 132. Ilyen rendelet feltétlenül létezett, méghozzá a nemzetőrségi zászlókra kiadott 1848. július 10-i rendeletnél korábban jelenthetett meg, a Pesten alakult 1. honvédzászlóalj zászlóját ugyanis már 1848. június 24-én felavatták. Az 1. honvédzászlóalj zászlójával megegyező, tehát azonos minta alapján készült zászló több is van a gyűjteményben. 133. A Szűz Mária ábrázolás alkalmazására feltehetően a császári-királyi hadsereg ún. törzszászlói, valamint a XVIII—XIX. századi insurgens zászlók szolgáltak mintául.
