Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BARDI TERÉZIA: A „RESPUBLICA CHRISTIANA " DIADALA FALIKÁRPITOKON

Oroszország is, amely Európa kelet-délkeleti hátvédjeként a Krím félsziget irányából könnyen két tűz közé szoríthatta a támadó török haderőket. XI. Ince pápa tervei a Szent Liga kibővítésén és megújításán keresztül egy még erősebb, egész Európát átfogó szövetség létrehozására irányultak, és e tervei megvalósításában leginkább Buonvisi

3 bécsi, és Pallavicini lengyelországi nuncius közreműködésére támaszkodhatott. XI. Ince több lépcsős törökellenes tervében a Magyar Királyság területének teljes felszabadítását a török egész Európából való kiszorítása követte. Ám a pápa tervei nem álltak meg Európa határainál: a középkori keresztes hadjáratok újjáélesztőjeként egyfajta új keresztes hadjáratot próbált megindítani, amelynek végső céljául a Szentföld felszabadítását tűzte ki. A pápa nemcsak kiváló diplomatának, hanem kitűnő pénzembernek is bizonyult. O teremtette meg a törökellenes hadviselés pénzügyi alapjának döntő többségét is, amelyet I. Lipót kincstára nem tudott fedezni. Noha XI. Ince elődjétől üres kincstárat örökölt, kitűnő szervezéssel és pénzügyi tehetséggel hamar feltöltötte azt, adópolitikája, szigorú gazdasági intézkedései, és a katolikus hatalmak részéről nyert némi anyagi hozzájárulás nemcsak pénzügyei stabilizálását, hanem a törökellenes háború finanszírozását is lehetővé tették számára. Bécs ostroma és felszabadítása jelentette tulajdonképpen az első lépést azon az úton, amely végül Budának a török uralom alóli felszabadulásához vezetett, miután gyökeres változások álltak be a magyar hadszíntéren. „A Mindenható Isten kegyelméből beköszöntött végül a Krisztus születése utáni 1686. esztendő, mely Budára vészt, a mieinknek szerencsét hozott. Lipót a haditanáccsal együtt egész télen azon fáradozott, hogy ne csak újoncozással, hanem a német fejedelmek segítőcsapataiból is, olyan hadsereget állítsanak föl, mely bizonyosan elég lesz Buda visszafoglalására. A császár ugyanis — a Lotharingiaival egyetértve — határozottan kitartott amellett, hogy a háború fő céljának a törökök e fellegvárának' elfoglalásában kell állnia; főként azért, mert megsejtette, hogy ennek az egyetlen városnak a sorsától függ a háború további menete és a zavargó Magyarország nyugalma."

4 V. Károly Lipót (1643—1690) lotharingiai herceg,

5 mint a Szent Liga egyik hadvezére fontos szerephez jutott a magyar hadszíntéren. Katonai stratégiájának kiindulópontja Buda visszafoglalása volt, majd ezután egy, a török betörésektől Európát megóvó védővonal kiépítését látta szükségesnek a Dráva, a Száva, a Duna, és a Maros folyók mentén. Meggyőződése szerint e folyók, és a hozzájuk tartozó területek elfoglalása nélkül békekötés esetén is állandó katonai konfliktus fenyegetné a határokat, s ez károsan befolyásolná a nyugat-európai hadviselést is.

6 A török hadak Dunamenti felvonulási és élelmezési útvonalának Buda volt a kulcsa, és Buda volt a kijárat a török hátország felé is. A város visszafoglalása megnyithatta az utat a keresztény sereg előtt a Török Birodalom szívébe, egészen Konstantinápolyig és Jeruzsálemig. Politikai és katonai jelentőségén túl a keresztény Magyar Királyság egykori fővárosának, a kereszténység erős várának, Budának a visszahódítása nagyon erős érzelmi és szimbolikus jelentőséget hordozott, hiszen visszafoglalása a magyar nemzettudatban a független magyar királyság visszaállításának reményét jelenthette. A Sobieski III. János, Lotharingiai V. Károly és II. Miksa Emánuel kérésére pápai áldással megindult hadjárat során Buda visszavívására Magyarországon összegyűlt jelentős, sok nemzetből álló sereg öt hadtestre tagolódott: fő hadtest, bajor csapatok, a