Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BARDI TERÉZIA: A „RESPUBLICA CHRISTIANA " DIADALA FALIKÁRPITOKON

Dráva menti hadtest, erdélyi sereg, és a szolnoki hadtest, összesen 100.000 ember (ebből 51.000 császári katona, 14.300 magyar, 12.000 horvát, 8000 bajor, 7264 brandenburgi, 4700 szász, 4000 sváb, 3000 frank, 1500 felső-rajnamenti, és 1300 svéd katona.) A reguláris csapatok mellett sok önkéntes is érkezett szerte Európából, főleg nemesek, köztük magas rangú arisztokraták is. Bár II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem Székesfehérvár ostromát és visszafoglalását javasolta, I. Lipót magáévá téve Lotharingiai Károly elképzelését, a Buda elleni támadás terve mellett döntött. 1686 júniusában a keresztény hadak meg is kezdték felvonulásukat Buda ellen. A lotharingiai herceg vezényelte fő hadtest Esztergomból vonult Buda felé a Duna jobb partján, a bajorok a bal parton haladva Pesthez közeledtek. Károly herceg naplója szerint az ostrom kezdetére csak a fő hadtest gyűlt Buda várához 44.750 emberrel, a többiek később érkeztek. Az ostromlottak megsegítésére érkező török segélycsapatok július 17-én körülvették Pestet, Lotharingiai Károly pedig másnap blokád alá vette Budát. A két császári hadvezér úgy egyezett meg, hogy a választófejedelem a Víziváros felől egyenesen a budai vár felé, míg a herceg a Duna, és az Alsóváros felől támad. Az egyesült keresztény seregek elhúzódó, véres ostrom után, 1686. szeptember 2-án vetettek véget Buda 145 éves török uralmának. Az ostrom lefolyásának leghitelesebb forrásai között találjuk a szemtanúk beszámolóit, naplóit, levelezését,

7 amelyek egy része nyomtatásban is megjelent. Közöttük A budai várpalota büfé-galériája 1912-ben a ,,Lotharingiai V. Károly herceg legyőzi a Buda török védői megsegítésére érkező török sereget, 1686. augusztus 8. "falkárpittal. A kárpit: Martin-Guyon-Jacquard után, Charles Mite Szőnyegmanufaktúra, Nancy, 305x400 cm, 1714-1718. Lappang