Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

ker. XI. Ince pápa-tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei", Művészettörténeti Értesítő, 3 ( 1954), 279—301. Sághy 1810 előtt egy négyszobás lakásban lakott az épület egy másik szárnyában, ld. IVÁNYI—GÁRDONYI 1927, 202^44 57. BFL, XV.17.a.301: a budai Bau Commission építési tervei, Nr. 268; reprodukálva: ZAKARIÁS G. Sándor: „Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében", TBM, 12 (1957), 279—312: 298. és 26. kép. 58. BFL, IV.1002.uu: Buda város Tanácsának iratai, Vegyes iratok (Miscellanea antiqua), A tabáni tűzvész iratai 1810, a „Conscriptio conflagratarum domorum in suburbio Tabán 16

a S^ris (1)1810" című kötegben két teljes példányban és egy, csak a házakban esett károkat tartalmazó kivonatban megtalálható "Verzeichnüß deren durch das am 5ten September ( 1 )810 in der Königl(ichen) freyen Hauptstadt Ofen ausgebrochenen Feuer beschädigten Inwohner in der Raizenstadt laut Erhöbung Ihres erlittenen Schadens an Unbewöglichen sowohl als Bewöglichen Vermögen" című táblázat szerint a 979. számú háznál, amelynek tulajdonosaként még H(e)r(r) Paul v(on) Kiszely van feltüntetve, kőművesmunkában 2000, ácsmunkában 7000 forint, a tulajdonos igóságaiban 9000 forint kár esett. A lakók közül Johann von Igjatovits ingóságai 1951, Georg Odorferéi 2300, Johann Schmidtéi 6000, Jakob Czuczákéi 400, Jakob Muchardtéi 130 forint értékben vesztek oda. Egy ugyanitt őrzött címfelirat és dátum nélküli másik kötegben található „Ausweis Uiber die deren den 5ten 7bris (1 )810 in der Raizenstadt abgebrandten ausgetheilte Unterstützung in Baren Gelden sowohl aber eingegangenen Naturalien" című listában házunknál az eddig felsoroltak megegyező adatai mellett szerepel még Mathias Kögl 50, Jos(eph) v(on) Steinmajer 3000 és Anna Fischer 250 forint ingóságaiban elszenvedett kárral. Megjegyzendő, hogy az ugyanerre a jelzetre letett „Ausweiß über die in Taban und Fischerstadt im Jahr 1810. et 1811 Demolierten Häusern" című jegyzékben a Glacis-házak nincsennek fellistázva (747-es a legmagasabb szereplő telekszám), ahogyan a tűz által érintett házakat jelölő térképen sincsennek feltüntetve, ld. BFL, XV. 16.a.205/29: „Mappa combustorum suburbiorum Aquaticae et Piscatoreae" 1810, Friedrich Hainits másolata. Talán azért, mert bizonytalanság uralkodott atekintetben, hogy a város joghatósága kiterjed-e rájuk. 59. BFL, XV. 17.a.301: a budai Bau Commission építési tervei, Nr. 37: Földszinti és I. emeleti alaprajz, valamint Attila utcai homlokzati nézet; színezett, lavírozott tollrajz; 70 x 50 cm; M: lécen megadva, 1 cm = 1 egység [Wiener Klafter]; felirat a hátoldalon: „Herrn Franz v Saghi. Tabán N° 979."; felirat a rajzok mellett: "(1)811. 29. 8

,c in der abgehaltenen Bau Commission Sitzung begnehmiget worden. Szeth Hauptmannn." 60. BFL, IV. 1002.

uu: Buda város Tanácsának iratai, Vegyes iratok (Miscellanea antiqua), Bau Commission Protokoll, 29. October 1811, p. 69. 61. Párhuzamai közül a szentendrei görögkeleti székesegyház, az ún. Belgrád-templom oldalkapuit, az 1770-es évekre szokás datálni, ld. VOIT 1958, 63—72. és 81., 83. kép. A budai királyi palota kápolnájának egy I. H. monogrammista (Joseph Hillebrandt?) által 1771—1780 között készített hosszmetszetén látható egy hornyolt, kazettás-rozettás kapu, ld. KELÉNYI György: Franz Anton Hiilebrandt (1719—1797) (Művészettörténeti Füzetek, 10), Budapest, 1976, 26. kép és KELÉNYI György: A királyi udvar építkezései PestBudán a XVIII. században (Művészettörténeti Füzetek, 28), Budapest, 2005, 30. kép. A budai polgári lakóházak kapui közül az egykori II. Ganz utca 15., de itt a horonyban ülő három rozetta sokkal plasztikusabb, és köztük a horony felületén is lapos levéldísz volt. Fényképe: LÁSZLÓNÉ LAÁR Erika (szerk.): Budapest a századfordulón. Petrik Albert fényképei (kiállítási katalógus, Országos Műemlékvédelmi Hivatal), Budapest, 1993,26. kép. 62. Pl. a Vörös sün-házjegy (Hess András tér 3.), az épület 1810-es homlokzat- és kapu-átalakításával egyidős, Id. Bp. Top., I, 1955, 359—361; a pesti Arany Borz-ház házjegye (egykor Nyáry Pál u. 9., ma Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum), amelynek eredeti behelyezési módjáról nem tudunk, képét ld.: A Magyar Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve, 1 (1970), 161. 63. Először egy 1819-es helyszínrajzon bukkan fel, amely egy 1807-es felmérés másolata. Az 1807-es tulajdonos nevét (Buday) nem javították ki, de az egyértelmű azonosítás végett melléírták a Szarvas (Hirsch) szót, ami az 1807-es eredetiről változtatás nélkül készült másik másolaton nem szerepel. A telekkönyvi átírások közül is az építkezés utáni legközelebbiben, az 1832-esben említik először az Arany Szarvas nevet („ein Haus in Taban N° 929 zum goldenen Hirsch genannt'), és utána valamennyi átírási iratban és telekkönyvi betétlapon 1919-ig. 64. REXA Dezső — SOMOGYI Aladár: Tabán. Emlékezés egy eltűnt városrészről, Budapest 1934, 11. szerint ,,[a] Tabán széltében-hosszában hangos" volt az első vélekedéstől; a Mátyás vadászainak lakáról szóló változat: SZTRÓKAY 1928; a Mátyás vadászatáról szóló változat: BALLÁ Vilmos: A kávéforrás, Budapest, 1927, 51—52. 65. Pl. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, T. 1169 és további példányok. Vö.: SZABOLCSI Hedvig — GALAVICS Géza (szerk.): Művészet Magyarországon 1780—1830 (kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria), Budapest, 1980, 138, 23. tétel (GALAVICS Géza): a kiadás átdatálásával az addig bevett 1819ről 1817-re a Tudományos Gyűjtemény 1817-es közleménye alapján. Színes reprodukciója: RÓZSA György: Budapest legszebb látképei, Budapest, 1995, 85, 72. szám.