Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)
TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ
fordulóján történt helyreállításkor a külső homlokzatokat nagy felületeken vakolatfogó dróthálóval látták el és az alsó részeken vastag cementes vakolatot hordtak fel. 12. MORVAY Endre: „A pest-budai repülőhíd", TBM, 19 (1972), 131—152. 13. A várvédelmi övezet szűkítésének történetéhez ld. GÁL Éva, „A Krisztinaváros topográfiája (1770—1872)", TBM, 19 (1972), 179—220; BFL, IV. 1002. uu: Buda város Tanácsának iratai, Vegyes iratok (Miscellanea antiqua), Acta Glacistica 1708—1829; az 1784 és 1819 közötti eseményekhez elsősorban a hadügyigazgatásban és József nádor kertjeinek rendezése során keletkezett számos térképet és helyszínrajzot (jegyzékük a 9. jegyzetben említett dokumentációban). 14. Az adófizetőknek kiküldött adókönyvi kivonatokban ,,Militär-Jahr"-nak nevezték ezt a november 1. és október vége közötti évet, és azt is közölték, hogy a kirótt adót három részletben kell befizetni: a felét a cédula vételekor, azaz január 1.-én, a harmadikat Szent György napkor (április 24.), a negyediket pedig augusztus utolsó napján. Az összeírások: BFL, IV.1005.C, Buda város Adóhivatalának iratai, Adóösszeírások (Contributions Conscription) 1785—1850, Tabán. Megjegyzendő, hogy 1) A tabáni adóösszeírások közül hiányoznak az 1810/1 l-es, az 1827 és 1830, valamint az 1837 és 1842 közötti kötetek. 1843-tól az adókönyveket kettéválasztották, a Conscriptionsbuch ettől fogva nem tünteti fel az ingatlan után fizetendő adót (ezt külön vezették). 1850-ben pedig maga a házankénti évenkénti összeírás rendszere változott meg, így ettől fogva az egyes telkek, épületek használatának történetéhez közvetlen forrásul szolgáló adóösszeírások nincsenek. 2) Az előző évi alapján felfektetett jegyzék helyszíni módosításával és javításával bevezetett új tulajdonosokra, gazdálkodókra és iparűzőkre a tárgyévre nem vetettek ki adót (ún. elsőéves nemadózók); kivéve, ha egy már létező telket vagy műhelyt vettek át, mert ez esetben csak a nevet írták át az addigi kihúzásával, a kiszabott adótételek érvényben maradtak. 3) Az 1815-ös népesség-összeírásban rögzített állapotok az 1813/14-es adóösszeírásnak felelnek meg, aminek magyarázata valószínűleg az, hogy a népességösszeírás adatait valójában korábban vették fel a házban. Az 1810-es tűzvész károsultjainak listáját (ld. 58. jegyzetet) egyeztethető az 1809/10-es adóösszeírással, a két további korszakunkra eső népszámlálás, az 1828-as és az 1857-es, pedig olyan években történt, amelyekről nem áll rendelkezésünkre adóösszeírás. A továbbiakban, ahol ez értelemszerű, az adóösszeírásokból merített adatokhoz nem fűzök jegyzetet. 15. A tanácsi telekszámozást eleinte szinte évente módosították és igyekeztek az új telkek fizikai sorrendjéhez igazítani, ami ezen a részen az 1792/93-as átszámozással sikerült. A városi adminisztráció a számozással mindvégig a hadügyigazgatással ellentétes irányban — azaz a mai Attila út felől a mai Apród utca felé — haladt. A helyzetet bonyolítja, hogy a Tabánra nem készült topográfiai mutató és az egyetlen ismert az egész Tabánra kiterjedő olyan térkép, amely a telekszámokat is feltüntette, lappang, ld. FARKAS Elememé: A Fővárosi Levéltár térképei 1705—1918. Repertórium (Levéltári Leltárak, 31), Budapest, 1964, 37: egykori B.II.79., év nélkül, „1790-es évek"; új jelzete már nincs. Azonosításaim mellett ebben a dolgozatban nem érvelek. 16. Johann Huber lakatosmester a bajorországi Steinből származott, és 1793-ban szerzett budai polgárjogot, mint római katolikus vallású házasember. Egy másik tabáni telekről költözött ide. Kiemelkedően magas: 12—13 forint éves iparűzési adót fizetett; ő, majd 1818/19-től nyilván fia: Gottlieb (a polgárkönyvben Deodatus) Huber. Legömbölyített sarkú emeletes házának (utóbb Apród u. 7.— Váralja u. 24.) bővítésére Johann Huber 1814-ben készíttetett tervet Dankó András építőmesterrel, ld. FARKAS Elememé: A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzéke. A budai és óbudai levéltár építési tervei (Levéltári Jegyzékek, 3), Budapest, 1965, 1, BC 128. A ház a II. világháborúban pusztult el, Id. Bp. Top., I, 1955: 748—749). 17. Ma Apród utca 1—3. Súlyos II. világháborús sérülések után 1962 és 1964 között részben helyreállították, részben újonnan épült Pfannl Egon tervei alapján. Vö.: ANTALL József: „Semmelweis szülőháza — a Múzeum otthona", in: Képek a gyógyítás múltjából. Kiállítási vezető (Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 19), Budapest, T994. 18. Az 1805-ös összeíráskor a telek már „Popovics püspöké" (t 1828) volt, de rajta még csak egy kis emeletes ház állt. 1897-ben a budai pravoszláv érsekség új palotát építtetett Vladimir Nikolic tervei szerint, amelyet, noha viszonylagos épségben vészelte át a háborút, 1955-ben lebontottak. Ez a Döbrentei utca 14. alatt volt, ld. VUJICSICS Sztoján: Szerbek Pest-Budán (Ami Budapestünk), Budapest, 1997, 9—10, képpel (A telek ma beépítetlen, ezen a helyen a Fátyol utcának nevezett kis tér van). Az érsekek tehát utóbb egy utcával a parthoz közelebbi telekre cserélték korábbi székhelyüket. 19. BFL, XV.lő.a, 204/25. 20. BFL, IV.1002.Z, Buda város Tanácsának iratai. Hagyatéki leltárak (Inventaria), N. 709. Az iratköteg nincs paginálva, ezért a továbbiakban az egyes ebben a csomóban található iratokhoz nem írok hivatkozást. 21. A szerb család- és keresztneveket — a reformkori kulturális élet jeleseiét leszámítva — abban a formában használom, ahogyan a német nyelvű városi adminisztrációban írták őket. Az előforduló változatok közül a név szerb ejtett hangalakjához legközelebb állót választottam. Köszönöm Gázsity Mila tanácsait. 22. A Tabán görög keleti vallású lakosairól nem maradtak 18. századi anyakönyvek. Ivan Osztojics a
