Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

azonos szintre hozzák az Attila utca tabáni szakaszát. E cél elérése érdekében 1894-ben az Attila utca e szakaszán és a Szarvas téren körülbelül két méternyi szintsüllyesztést hajtottak végre (13—14. kép). A ház előtt a kapualjtól jobbra eső részen teraszszerűen meghagyták a régi szint egy darabját, így a kávéház továbbra is földszinten maradt. Ettől balra azonban elhordták a földet a ház alapfala mellől, így az Attila úti szárny alatti pincék utcai falai felszínre kerültek. A pincefalakat széles támfallal erősítették meg, és az utcával egy szintre került pincehelyiségekbe helyezték át az üzleteket. Az eddigi földszinti üzlethelyiségek lakásokká váltak, ezért közép-főfalat húztak be, és ebben alakították ki a kéménypilléreket is, valamint ablakká falazták fel az addig az utcáról nyílt bejáratokat. Erőteljesen át kellett alakítani a kapualjat is ahhoz, hogy a ház udvara megközelíthető maradjon. A régi kaput, nagy kőke21. kép. A kapu kökerete és az Aranyszarvas házjegy. rétét helyén hagyva befalazták, és a szerző felvétele, 2008 helyette egyszerű félköríves záradékú gyalogkaput törtek a felszínre került alapfalon át. Előtte és a kapualj közepén is lépcsősorokat kellett építeni az új utcai járószint és a belsőudvar szintje közötti szintkülönbség áthidalására. Alig később a Várkertet déli irányból nagy fallal zárták le a Sándor-lépcső vonalában, amely végképp megközelíthetetlenné tette a déli várlejtő felső szakaszát ebből az irányból. Az egykor a Ferdinánd-kapuhoz vezető út tengelyében e falra egy díszkutat is építettek (14. kép). (Az új fal és a középkori eredetű erődítésfalak közötti területen helyezték el a várkert üvegházait és melegágyait.)

99 A Tabán legrosszabb részének bontását a Gellérthegyre felkúszó kis utcákkal már 1896ban megkezdték, de a munkák elakadtak. Akiszélesített Attila körút hamarosan elégtelennek bizonyult és ráadásul nem volt körbevezetve, azaz nem jutott el az Erzsébet-hídig. A századelőtől kezdve többé-kevésbé világos volt, hogy az új, még szélesebb utat az Ördög-árok (majd Árok utca) vonalán kell rávezetni a hídra, és a forgalom rendezésének kényszere többnyire grandiózus városrendezési tervekkel kapcsolódott össze, amelyek a Szarvas-házat is többször a bontás közelébe sodorták. Foerk Ernő 1915-ben úgy tudta, hogy a ház lebontásra van ítélve,

100 de erre végül nem került sor. Heves viták után és közepette a Fővárosi