Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ

SZENTESI EDIT A TABÁNI SZARVAS-HÁZ A régi Tabán kevés megmaradt épületeinek egyike a 20. században többször is inkább csak a véletlen szerencsének köszönhetően menekült meg a lebontástól. Az ódonnak érzett házat a késő 19. századtól számos legenda övezte. Tartották róla, hogy Mátyás király vadászlakának vagy vadászai lakának helyén áll,' hogy a 18. század elején vagy közepén épült,

2 hogy Szarvas néven fogadó volt és már a 18. században,

1 hogy egy fegyverkovács hűtlen feleségét az udvari kútba ölte,

4 hogy Kisfaludy Károly és Bajza József ide tértek be esténként sörözni Virág Benedeknél tett látogatásaik után,

5 hogy lakott benne Déryné Széppataki Róza és Kántorné Engelhardt Anna

6 és hogy itt volt Nagysándor József vagy Aulich tábornok főhadiszállása Buda ostromakor.

7 Tudni annyit tudtunk csupán, hogy a Budán 1810-ben elrendelt építési engedélyezésre beadott egyik legkorábbi terv e ház bővítésének terve, amelyen a mai épület felét— kétharmadát már állóként rajzolták meg. (4—5. képj Magam 1995-ben írtam róla építéstörténeti dokumentációt

9 és ezzel párhuzamosan alapos felmérése is megtörtént,"

1 majd a következő évben utcai homlokzatainak felújítása alkalmat teremtett a szondázáson valamivel túlmenő falkutatásra." A kutatás nem terjedhetett ki a folyamatosan lakott épület belső tereire, illetve udvari homlokzataira. Az építéstörténet alább jelzett vagy nem jelzett, legtöbb bizonytalan pontját belső falkutatás és ásatás tisztázhatná. A VÁR VÉDELMI ÖVEZET SZŰKÍTÉSE — A TELEK KIMÉRÉSE ÉS HASZNÁLATBA ADÁSA A budai vár 1686-os visszafoglalása után a várat övező terület a várlejtő aljáig, de a nyugati és déli oldalon ennél jóval szélesebb sávban, katonai igazgatás alatt maradt: az erődítési terület (a Fortifications- vagy Glacis-Gründe) részét képezte. Ezt az Udvari Haditanács 1752-ben is megerősítette, amikor elrendelte a várvédelmi övezet pontos határának kitűzését, azaz kijelöltette az úgynevezett védelmi vonalat (Demarkations-Linie). Ezen belül — a vár védműveitől lövésnyi távolságra — mindenféle építkezést tiltottak. Az 1752-es védelmi vonal a Tabán felől nagyjából az Ördög-árok, azaz a mai Krisztina körút vonalában húzódott, noha a gyakorlatban például a tabáni plébániatemplom környéke folyamatosan lakott volt. Déli irányból a várat nem is lehetett megközelíteni. A feljutáshoz a Fehérvári-kapu vagy a Vizi-kapu felé kellett kerülnie mind a fehérvári országúton, azaz a mai Gellért fürdő táján elhelyezkedő vámháztól a Duna-parton, majd a mai Döbrentei utca vonalában érkezőknek;