Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - ROSTÁS PÉTER: A BUDA VÁRI PALOTÁBAN 1900 KÖRÜL KIALAKÍTOTT „ TÖRTÉNELMI" DÍSZTERMEK

II. HABSBURG- ÉS „NEMZETI" OLDAL A PALOTÁBAN. A HÁROM TEREM ELHELYEZKEDÉSE. A három terem közül a Habsburg-terem kapta a legelőkelőbb, funkcionálisan és a térszervezésben is a legfontosabb helyet: az épület központjába került, a koronával lezárt kupola alá. (E kép) A terem előtti kolonnádot koronázó timpanonba a Habsburg-ház apoteózisának domborműve, a terem előtti park tengelyébe Savoyai Jenő, a Habsburgok diadalát és Magyarország török alóli felszabadítását kivívó hadvezér szobrát helyezték. A zentai hőst Ferenc József igen kedvelte, régóta példaképének tartotta. 1860-ban saját kezű paranccsal hozatta Eduard Engerth Zentai csata című festményét a budai palotába. Jenő herceg alakja a császár szemében a birodalmi patriotizmus eszméjét testesítette meg.

11 A Habsburg-terem mennyezetfreskója Lötz Károly: I. Ferenc József és Erzsébet királyné apoteózisa c. munkája volt, a terem sarkaiba pedig a várat építő uralkodók: Mária Terézia, III. Károly, Ferenc József és Erzsébet királyné márvány mellszobrai kerültek. A Habsburgterem büszt-galériájával Ferenc József régi vágya teljesült. Még 1852-ben, amikor Albrecht főherceg társaságában először látogatott a forradalom után Pest-Budára, kezdeményezte, hogy a „pesti" nemzeti múzeumban az ő és Albrecht főherceg mellszobrával díszített termet hozzanak létre.

12 Hauszmann saját meghatározása szerint a terem Johann Bernhardt Fischer von Erlach stílusában készült, azaz abban a stílusban, amely a 19. század 90-es éveiben osztrák nemzeti stílusnak számított. A Habsburg íeremmel és a trónteremmel a hosszú dunai szárny a Habsburg-ház méltóságát és fennhatóságát hirdette. Persze itt csak hangsúlyokról beszélhetünk, egyértelmű 4. A budavári palota I. emeleti alaprajza a Hauszmann-féle átépítés után.