Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BAKÓ ZSUZSANNNA: A KULTUSZ HATALMA

történelmi színezettel gazdagított része volt a történeti zsáner. Ez gyakran irodalmi mű illusztrációjaként valósult meg. így keletkezett 1866-ban Orlai Petrics Soma: Szép Ilonka című képsorozata, Vörösmarty Mihály hasonló című költeménye kapcsán, amely Mátyás királyunk egyik édes-bús kalandját dolgozta fel. A király nem várt eseményekben gazdag élete, a művészi fantázia számára meglehetősen szabad utat nyitott, hiszen közismert volt, hogy két felesége mellett az egyik kalandjából — a boroszlói polgármester leányával — született meg egyetlen fia, Corvin János, akit el is ismert. Ezzel összefügg az a mítosz is, miszerint szeretett álruhában a nép közé keveredni. Mindez a romantika íróit, költőit és festőit is arra ösztönözte, hogy ezt az idealizált Mátyás képet örökítsék meg műveikben. A sorozat első jelenete A les — amikor a vadásznak öltözött álruhás Mátyás meglesi az erdőben a lepkére vadászó szép leányt. A második, a Meglepetés címet viseli, amelyben megismerkedik vele. Ezt követi a Beköszöntés. — amelyben a leány nagyapja, az ősz Peterdi házába vezeti a látogatót. A felköszöntés című jelenetben Mátyás a ház urának felhívására pohárköszöntőt mond a törökverő hős Hunyadi János fiára, aki király lett, titokban tartva kilétét, egyben esküt tesz, hogy az országnak hű és igaz királya van, majd a Búcsú jelenete következik, amikor az ifjú távozik. A felismerés címűben Peterdi és unokája Budára látogatván felismeri az ismeretlen hódolóban a királyt. A Búsongás címűben azt látjuk, amikor Ilonka rájön, hogy kedvese elérhetetlen számára és bánatában — a vers szerint — lassan elsorvad és meghal. Az utolsó jelenet a Gyász címet viseli, amely a búsuló Mátyást ábrázolja, amikor megtudja, hogy Ilonka Benczúr Gyula: Mátyás és Holubár, 1902 k. Vászon, olaj, 60,5x82,5 cm, jelezve lent jobbra: „Benczúr Gy. " MNG inv.nr.: FK 4349