Tanulmányok Budapest Múltjából 34. (2009)

TANULMÁNYOK - BAKÓ ZSUZSANNNA: A KULTUSZ HATALMA

Benczúr Gyula: Mátyás király művészei közt. Vázlat, 1902. k. Vászon, olaj, 61x82 cm, jelezve lent balra: „Benczúr Gy. " MNG inv. nr. FK 4350 szerelmi bánatába belehalt. A festő igazi romantikus hangulatot teremt a történet köré, főként a vadregényes erdő, a növények realisztikus ábrázolásával. A történet a Peterdi családtól ered, akik ismerték Vörösmarty Mihályt, ők adhatták az ötletet a vers megírásához, és a képek a család megrendelésére készülhettek, mivel kiállításon nem szerepeltek és Orlai hagyatékában sincsenek feltüntetve.

7 Benczúr: Mátyás és Holubár című, 1902-ben keletkezett képe ismét a Mátyás legenda egyik motívumát dolgozza fel. A király személyéhez nemcsak vadászkalandjai és titokban tett látogatásai társultak, de híres volt erejéről és ügyességéről is. Már királyként hívta ki viadalra a cseh óriást Holubárt, aki nem akarta elfogadni a kihívást, félvén hogy baja esik a királynak. Mátyás azonban megfenyegette, hogyha kíméletes lesz vele a küzdelemben, megöleti, így aztán a harc nagyon kemény volt, amelyben mindketten megsérültek. Holubár eltörte a karját, Mátyás pedig ájultan esett le a lóról, így végül is a csata döntetlen lett, és Mátyás igen gondosan kezeltette Holubár sérüléseit. A kép megfelel a hős király, a kiváló uralkodó képnek, amelynek felmutatása az 1867 utáni történeti festészet egyik fő feladata volt. A festmény talán első vázlatként készülhetett a budavári palota Hunyadi terméhez, amelyet inspirálhatott az 1902 májusában a Tattersallban tartott lovagjáték a Hunyadiak korából, amelyen az egyik lovag Wimpfen Szigfrid volt, akinek páncélja és csíkos lótakarója megegyezik a képen láthatóval. Benczúr minden bizonnyal látta a látványos be-