Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Forrás - Gyulai Éva: Suaevorum bellica virtus - emblémák Buda visszafoglalásáról

is, hogy Buda visszavívása ugyanazon a napon következett be, mint amelyen egykor a török csellel elfoglalta. A német költemény ezzel szemben bővebben utal az 1541. évi eseményekre, Szulejmán cselvetését és Izabella királyné erőtlenségét hangsúlyozva (Solimann durch Untreu... eine Königin in leichtem Muth), a csaló, megbízhatatlan törökkel és az asszonyi gyávasággal szemben a német megbízhatóságot és férfierőt (Teutsche Treu... Männer-Faust) állítva szembe. Bár a szerző a 16. századi német protestáns történetíró, Sleidanus ismert müvére9 hivatkozik Buda elfoglalásával kapcsolatban, az V. Károly császár koráról szóló egyház- és politikatörténeti mü nem említi Izabella királyné nevét, az embléma szerzője jegyzetében tévesen Elizabethnek (Erzsébetnek) nevezi. A korabeli emlékérmek között az említett augsburgi mester, Leherr műhelyéből került ki egy másik veret, amelynek hátlapján ugyancsak megörökítik, hogy Budát 1541-ben csellel vette be Szulejmán (BUDA... SOL Y MA MNI IN SI DI IS CAPTATA MDXLI).

40 Az a sorsszerű tény, hogy 1541 -ben Buda vér nélküli bevétele és az 1686. évi sikeres császári ostrom ugyanazon a napon, szeptember 2-án zajlott le, ismert toposz volt a korban, az énnek is többször utalnak rá, így az a veret is, amellyel Augsburg(!) közönsége köszöntötte a világraszóló győzelmet (7. kép).

4] 7. kép: Augsburg város emlékérme Buda felszabadítására (1686) Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára. Göhl 70. sz. alapján A Philip Heinrich Müller augsburgi éremkészítő által metszett és vert érem mind szimbolikájával, mind hosszú feliratával kiemelkedik a korabeli veretek közül. Az előlap egyértelműen emblémakép, pictura, hiszen az emblémák egyik állandó motívuma, a felhőből kinyúló kéz szerepel rajta, amint pengéjén sast mintázó bárddal sarkából szakítja ki a felszabadított budai vár egyik - Isztambul felé megnyíló - kapuját, s a mottó sem hiányzik (VIRTUTI NIHIL 39 Sleidanus, Johannes: De statu religionis et reipublicae. Eidtio princeps: Strassburg. 1555. 40 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára. GÖHL 52. sz. 41 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára. GÖHL 70. sz.