Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)
Forrás - Gyulai Éva: Suaevorum bellica virtus - emblémák Buda visszafoglalásáról
eseményt mind I. Lipót császár, mind a német származású császárné miatt minden bizonnyal a német közvélemény is figyelemmel kísérte II. embléma Ali. embléma (TURRITAS EPULAS) picturáján az előbbihez hasonlóan szintén a németrómai császár jelenik meg, mégpedig a birodalmi reprezentációnak már a Német Aranybullában (1365) lefektetett ceremóniáján, ahol a Birodalom fejét a választófejedelmek szolgálják ki. A lakomán hivatalának megfelelően a császári étekfogómester adja fel az étkekkel megrakott tálat a római király asztalára, s ez az eredetileg a rajnai palotagróf által viselt méltóság 1628-tól a választófejedelemmé lett katolikus bajor herceget illette. Bajorország örököse, II. Miksa Emánuel (1662-1726; bajor választófejedelem: 1679-1706 és 1714-1726) azonban a Budát felszabadító sereg egyik fővezére is, s fejedelmi hermelinpalástjában és választófejedelmi koronában a budai várat szolgálja fel a birodalmi koronát viselő császárnak, aki egyébként apósa is, hiszen a bajor választó I. Lipót lányát, Mária Antónia főhercegnőt vette feleségül 1685-ben (t 1692). Az embléma függelékében a szerző szó szerint közli a Német Aranybulla vonatkozó bekezdését, mely szerint a rajnai palotagróf (a röplap megjelenésének idején már a bajor választófejedelem) mint étekfogó kötelessége, hogy a lakomára lovon érkezvén, kezében ezüsttálakat hozva szolgálja ki asztalánál a római királyt. A német költemény negyedik sorában a jelenet szimbolikáját szójátékkal is aláhúzza a költő, hiszen a főasztalnokból vagy főétekfogóból (görögös latinsággal: Archidapifer) a budai vár tálcán kínálásával várfogó-várfelszolgáló (latinul: Arcidapifer) lesz. Bár II. Miksa Emánuelt név szerint nem említik a költemények, a budai vár felkínálása egyértelművé teszi a metszeten szereplő figura kilétét. Nemcsak az augsburgi embléma ismeretlen szerzője üz költői játékot, amikor a bajor választónak a német-római császári udvarban viselt főméltóságát hadvezéri tetteivel rokonítja. hanem az említett augsburgi éremvéső, Ch. J. Leherr kisméretű (átmérője: 28 mm) érmének felirata is. 17 A Miksa Emánuel büsztjét ábrázoló előlapot a hátlap zsúfolt textúrájú felirata magyarázza, kiemelve a bátor német seregnek Buda visszafoglalásában játszott döntő szerepét (3. kép): 3. kép: II. Miksa Emánuel, Buda felszabadítója korabeli augsburgi érmen (1686 k.) (MNM Éremtára. Göhl 54. sz. alapján) 17 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára. GÖHL 54. sz. Ezúton köszönöm Héry Verának a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában végzett kutatásomban nyújtott segítségét.
