Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)

Tanulmányok - Schweitzer Gábor: Konszolidáció vagy reakció? A Bethlen-korszak fővárosi novellája (1924. évi XXVI. tc.) és az 1925. évi törvényhatósági választások

virilizmus nem tünt az új hatalmi tényezők számára elfogadhatónak - hiszen az 1920. évi IX. tc. kizárta a viriliseket a fővárosi törvényhatósági bizottságból -, addig a vidéki törvényhatóságok esetében a választásos virilizmusra való áttérést éppen a demokratizmusra hivatkozva igyekeztek legitimálni. A minisztertanács tagjai közül mindenesetre Haller István élesen bírálta a választott virilizmus kilátásba helyezését - a javaslat szerint a virilisek saját soraikból választanák a törvényhatósági bizottság ezen kategóriához tartozó tagjait -, mondván, ennek az lehet a következménye, hogy több zsidó tagja lesz a törvényhatósági bizottságnak.

7 Haller kijelentette, csak abban az esetben fogadja el a virilizmust, amennyiben a törvényhatósági bizottság virilis tagjait az egész választóközönség fogja választani. A minisztertanács tagjai a virilizmus reformja mellett a női választójog kilátásba helyezett törlése - enyhébb változatban visszaszorítása tekintetében sem jutottak megállapodásra,

8 emiatt nem is hoztak döntést arról, mikor terjesztik a nemzetgyűlés elé a törvényjavaslatokat. Meglepő módon öt nappal később, 1920. október 20-i dátummal a törvényhozás elé kerültek a közigazgatási reformelképzelések.

9 A javaslatok egyaránt kilátásba helyezték a vármegyei és városi törvényhatósági bizottságok létszámának jelentős mértékű csökkentését, továbbá rögzítették azt az elvet, miszerint a törvényhatósági bizottság fele részben az összes választhatók közül, fele részben viszont a legtöbb adót fizetők közül a választóközönség által választott tagokból álljon. A virilisek névjegyzékének megállapításánál lényegében továbbra is az összes egyenes állami - föld-, ház-, és kereseti adót - kell figyelembe venni. Azokat a szakmai érveket, miszerint a virilisek aránya ne haladja meg az önkormányzati testületen belül az egyharmadot, továbbá ne minden egyenes államadót, hanem csupán a ház és föld után fizetendő ingatlanadót, valamint a közalkalmazottak kereset-, vagyon- és jövedelemadóját számítsák be a virilizmus jogcíméhez - aminek következtében a virilisek társadalmi bázisa jelentékeny mértékben átstrukturálódhatott volna -, a törvényjavaslatok figyelmen kívül hagyták.

1

" A javaslatok általános indokolása kimerítően szólt a választásos virilizmusra való áttérés okairól. A virilizmus intézménye eszerint nem iktatható ki teljesen az önkormányzati testületek működéséből, mert a feladatok ellátása, továbbá a működés helyes iránya nem tehető függővé kizárólag a választási esélyektől, vagyis a virilizmus fenntartása bizonyos mértékig kiegyenlítheti - azaz korrigálhatja - a választójog kiterjesztésével járó kockázatokat. „A működés helyes irányát egyrészt a nagyobb műveltség, másrészt a kellő mérséklet biztosítja: a nagyobb vagyonnal pedig ez a két tulajdonság rendszerint együtt jár". " Az a további eljárási rendelkezés, miszerint a törvényhatósági bizottság virilis tagjait az egyes választókerületekre eső legtöbb adót fizetők száma kétszeresének megfelelő számú virilis közül választják, az indokolás 7 Ugyanezt az álláspontot képviselte Sokorópátkai Szabó István, „kisgazdaminiszter" is. S Míg a keresztényszocialista miniszterek női szavazótáborukra tekintettel támogatták, addig a kisgazda miniszterek - Ferdinandyval az élen - elutasították a nők választójogát. Ok egyszerűen arra hivatkoztak, hogy az nem tekinthető „magyar gondolat"-nak. 9 Lásd: 149. számú törvényjavaslat a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változásairól. Az 1920. évi február hó 16-ára összehívott Nemzetgyűlés Irományai. V. kötet. Bp., Pesti Kőnyomda Rt., 1920. 361-382.: 150. számú törvényjavaslat a városi törvényhatósági bizottság és a r. t. városi képviselőtestület megalakításáról. Uo. 383-395.; 151. számú törvényjavaslat a kis- és nagyközségekben a községi képviselőtestület megalakításáról. Uo. 396-406. 10 Az önkormányzati választójog és az önkormányzati szervezetek. Magyar Közigazgatás. 1920. szeptember 19. 11 149. számú törvényjavaslat a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változásairól. Az 1920. évi február hó 16-ára összehívott Nemzetgyűlés Irományai. Bp., Pesti Kőnyomda Rt., 1920. V. kötet. 371.