Tanulmányok Budapest múltjából 33. 2006- 2007 (2007)
Tanulmányok - Gönczi Ambrus: Az 1892-1893. évi kolerajárvány Budapesten
szomszédos községeknek esetleges kolerabetegeik Budapestre szállítását. 20 Az intézkedések meghozatalakor a főváros vezetését a kolera gyors leküzdésének igénye vezette. Ebből kifolyólag több olyan döntés született, amely a sokszor hangoztatott szándéktól eltérően éppen nem a lakosság helyzetének könnyítését szolgálta. A törvényhatósági bizottság július végén utasította a kerületi orvosokat, hogy közegészségügyi szempontból vizsgálják meg a körzetükben levő szükséglakásokat, majd tegyenek jelentést a Tiszti Főorvosi Hivatalnak. A jelentések beérkezése után a tiszti főorvos javaslata alapján az I., VI., VIII. és IX. kerületi elöljáróságokat arra utasították, hogy az összes szükséglakásban lakónak mondjanak fel, mert kell a hely az esetleges járványos helyzet megoldásához. A források alapján ezeknek a lakóknak a további sorsáról nem sikerült képet kapni. A kényszer-kiköltöztetés azonban bizonyára a szükséglakásokban élők ellenállásába ütközött még akkor is, ha a kerületi elöljáróságok képesek voltak átmeneti szállásról gondoskodni. 21 A megelőzés fontossága minden más szempontot háttérbe szorított. Nem állíthatjuk, hogy akár kormányzati, akár törvényhatósági szinten nem vették elég komolyan a járvány kitörésének lehetőségét. A meghozott intézkedések nagy száma bizonyítja ennek ellenkezőjét. A főváros vezetése megpróbált minden olyan lehetőséget kizárni, mely a kolera terjedését elősegíthette, így például a polgármester elrendelte, hogy a közegészségügyi intézkedések eredményessége érdekében az ügyek „lehetőség szerint szóbelileg vagy telefon útján nyerjenek elintézést". Az alpolgármester figyelme pedig még a kolera papír útján való terjedésére is kiterjedt. Utasította az elöljáróságokat, hogy a kerületekben levő közhivatalokat kellő mennyiségű, három százalékos karbololdattal és körömkefével lássák el, hogy az alkalmazottak megóvják magukat a fertőzés veszélyétől. Hamburgból szeptember 4-én több vagonnyi nyersbőrszállítmány érkezett. A szállítmány fertőtlenítésére még ezen a napon sor került, majd a tiszti főorvos javaslatára a bőröket nemsokára elégették. Ez az eset azért került említésre, mert a járvány idején a lakosság körében az a szóbeszéd járta, hogy a kolerát ezekkel a bőrökkel hurcolták be Budapestre. A hatósági intézkedések azonban eredményesnek bizonyultak, hiszen sem a bőrt kirakodó, sem az elégetésnél résztvevő munkások nem fertőződtek meg. A járvány közeledésének hírére a főváros vezetése megtette az utolsó előkészületeket. Szeptember elején a fővárosi tanács szerződést kötött az egyik budapesti temetkezési vállalkozóval, hogy , járvány esetén a tömeges halálozások alkalmára a hullák elszállítása tekintetében zavarok be ne álljanak". 22 A tisztiorvosi hivatal az V, VF, VII., és IX. kerületben négy külön koleraorvost alkalmazott, akik utasításokat közvetlenül a tiszti főorvostól kaptak, kerületükben lakásaikat nappal vörös zászló, éjjel piros lámpa jelezte. A belügyminiszter néhány nappal később elrendelte, hogy mindazoknak az iskoláskorú gyermekeknek tilos tanintézetük látogatása, akik olyan házban laknak, ahol kolera-megbetegedés fordult elő. Mielőtt a kór szeptember második felében elérte volna Budapestet, utolsó óvintézkedésként az alpolgármester éjjel-nappali ügyelet tartására utasította a kerületi elöljáróságokat, s elrendelte a fertőtlenítő intézet működésének megkezdését. 23 Áttekintve a járvány kitörése előtti két hónap során hozott döntéseket ismételten 20 MOL, K 150 BM Általános. 1892-IV-ll/a, 2166. 21 A Központi Járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról, 1893. 218. 22 A Központi Járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról, 1893. 216. 23 A Központi Járványbizottság jelentése az 1892. évi koleráról, 1893. 211.
