Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66
ROSTÁS PÉTER A beköltözéssel együtt az ezred és az Ellátóhivatal között megegyezés jött létre a természetbeli juttatásokról és szolgáltatásokról. 81 Az Ellátóhivatal szeptember 29-én arról nyilatkozott, hogy Kiscellbe a kenyérszállítást legcélszerűbben előfogatokon (Vorspann) bonyolíthatnák le, úgy, ahogy ez a kiscelli lőporraktáraknál szolgálatot teljesítő tüzéregységek számára történt. 82 Október 7-én Mottoni hadbiztossági tiszt arról tett a Főhadparancsnokságnak jelentést, hogy a kenyér és fa Kiscellbe szállítását a Vízivárosban is alkalmazott szállítóval oldhatnák meg. Mottoni javaslatát a Föhadparancsnokság október 11-én terjesztette jóváhagyásra az Udvari Haditanács elé, és felhatalmazást kért a szállítóval való szerződéskötésre. 83 Sztáray még azt is tisztázta a Kiscellbe költözés előtt, hogy honnan szerezzenek papot a misékhez. 84 Szeptember 7-i, ez irányú kérdésre a Föhadparancsnokság azt az eligazítást adta, hogy a kiscelli miséket vasár- és ünnepnapokon magának az ezredkáplánnak kell megtartania, mert a vízivárosi Esterházy-századok (33. ezred) a vízivárosi plébániatemplomban — azaz a Bomba téri Szent Anna templomban - is részt vehetnek az istentiszteleteken, így az ezredkáplán mentesül e feladat alól. 85 A kiscelli kolostor átalakításának építésvezetője Oelsner kamarai kőműves volt. 86 Tevékenységről nem árajánlatból, elszámolásból vagy egyéb, a normális ügymenet részét képező iratból tudunk, hanem mindössze egy kártérítési követelési ügyének iktatókönyvi bejegyzéséből. 1786. augusztus 23-án az Udvari Haditanács a Magyarországi Főhadparancsnoksághoz továbbította Oelsnernek az uralkodó által széljegyzetelt kártérítési kérelmét azzal az utasítással, hogy vizsgálják ki, mennyiben jogos az építőmesternek az előre nem látható kiadások megtérítése iránti igénye. 87 A budai Műszaki Igazgatóság az augusztus 30-án elrendelt vizsgálatról szeptember 2-án jelentést küldött a Főhadparancsnokságnak azzal a konklúzióval, hogy Oelsner követelései jogosak: valóban kár érte azáltal, hogy az építkezéshez szükséges vizet nem tudta a helyi kútból merni, hanem azt Kiscellbe kellett szállíttatni, valamint az is előre nem kalkulált költséget jelentett, hogy a tető egy darabját is ki kellett javítania. Előbbiért egyébként 200, utóbbiért 100 forint kártérítésről szólt a kérelem. 88 Oelsner követelésének kielégítését a császár kivételes jelleggel jóváhagyta, s erről a Haditanács szeptember 27-én küldött a Főhadparancsnokságnak értesítést. 89 Az építkezés során nem csak ez a 300 forintos többletköltség jelentkezett. Rabany 1786. november 3-án összesen 5400 forint költségtúllépés megtérítését, ennek az összegnek a budai Hadikasszához utalását kérvényezte. 90 Levelében azt is előadta, 81 G.C. 1786-16-827. 82 G.C. 1786, Protocollum, Departamentum Oeconomici, 746. 83 G.C. 1786, Protocollum, Departamentum Oeconomici, 767. 84 G.C. 1786-16-827. 85 G.C. 1786-16-827. 86 Oelsner már 1783-ban is készített becslést az óbudai uradalom ingatlanairól, és valószínűleg azonos azzal az A[nton].J[oseph]. Oelsner kőműves mesterrel, aki a trinitárius rend feloszlatása után a kiscelli épületekről is értékbecslést adott (SCHOEN kandidátusi, 21., illetve: BERTALAN 1942. 19). 87 G.C. 1786, Protocollum, Departamentum Oeconomici, 638. 88 G.C. 1786, Protocollum, Departamentum Oeconomici, 662. 89 G.C. 1786, Protocollum, Departamentum Oeconomici, 744. 90 G.C. 1786-16-1007. 24
