Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Szemző Hanna: Balesetek és társadalmi szabályozás Budapesten a XIX-XX. század fordulóján 215-234
BALESETEK ÉS TÁRSADALMI SZABÁLYOZÁS BUDAPESTEN A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN Talán nem véletlen, hogy az ilyen és hasonló úti beszámolók után a már említett amerikai utazót óriási meglepetés érte, amint begördülve a Nyugati-pályaudvarra, nem az elképzelt gyönyörű nőket, számtalan cigányt, az Ezeregy éj szakát idéző hangulatot találta, 56 hanem egy modern pályaudvart, melynek csarnoka, a kor divatjának megfelelően, acél és üvegszerkezetü volt, s ahol nagy volt a sürgés-forgás. Az áhított és megálmodott Kelet helyett egy modern főváros központjában találta magát. 57 Azt, hogy Budapest és az ország gyorsan fejlődik, az újonnan épült Nyugatipályaudvaron kívül jól példázta még az 1896-ben megnyitott földalatti. Az építése körüli felhajtás demonstrálta, hogy a tömegközlekedés modernizálása nem csupán hasznos, de szimbolikus jelentőségű ügy is egyúttal, olyasmi, ami a modernizálódás és a civilizálódás kézzel fogható bizonyítéka. 58 A korabeli lapok részletesen beszámoltak az építkezés menetéről - a Pester Lloyd még egy tudósítót is leküldött, hogy szóljon a földfelszín alatt folyó munkálatokról -, írásaikban tetten érhető volt a leplezetlen büszkeség érzése. Budapest új attrakcióját a civilizáció remekmüveként emlegették, „hol az ember 35°-os nyári melegben fázni fog, ahol a kiizzadt fővárosiak szívesen fognak nyaralni". 59 Nem győzték hangsúlyozni, hogy bár Európában csak másodikként készült el a budapesti földalatti, technikai színvonalát és kényelmét tekintve messze fölülmúlja londoni elődjét. Bizony nem kellemes dolog Londonban a földalatti városi vasút állomásain a nagy mélységbe leszállani, vagy a sok fárasztó lépcsőn felmászni. Mennyivel könnyebb, kellemesebb a mi földalatti vasutunknak ízléses és barátságos lépcsőházaiban a néhány lépcsőfokon, alig háromméternyire az út fölszíne alá leszállni, hogy a villamos kocsikba juthassunk! 60 A földalatti rangot kölcsönzött építtetőjének, és a társtulajdonos BVVV vezetője, Balázs Mór a címerére is rátetette annak szimbólumát; a megnyitás után pedig alig egy évvel már az új metró vonalakat tervezgették. 61 Mivel közlekedésfejlesztési szempontból még sok évtizeden keresztül nem tűnt kellően igazolhatónak újabb metróvonalak megnyitása, 62 az újra és újra felmerülő építési tervek sokkal inkább arra 56 BERKLEY SMITH 1904. 1-3. 57 Uo. 15. 58 A két fogalmat kissé összevissza, gyakran egymás jelentését átfedve használták a sajtóban. A modernizálódás a legtöbb esetben a technikai fejlődésre utalt, míg a civilizálódás jelentéstartalma egészen tág volt. Egyszerre jelenthetett valamiféle általános fejlődést, de utalhatott a viselkedéskultúra megváltozására, a városi környezet átalakulására, a közízlés és egyes szokások megváltozására. 59 KELEMEN, 39. 60 Vasárnapi Újság 1896, 43. szám, 261. 61 „Magyar-metropol vasút". Építő-Ipar 1897. május 5. 121-123. 62 Többek között erre az eredményre jutott 1911-ben a BKVT vezetősége, amelyik a Tanácshoz írt előterjesztésében bár nem zárkózik el egy újabb metróvonal kialakításában való részvételtől, nem ebben látta a budapesti tömegközlekedés fejlesztésének leghatékonyabb módját. „Előterjesztés Budapest Főváros Tekintetes Tanácsához", BFL, XI, 151 l/h, 13. 229
