Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Szemző Hanna: Balesetek és társadalmi szabályozás Budapesten a XIX-XX. század fordulóján 215-234

SZEMZŐ HANNA utaltak, hogy a modem tömegközlekedés közvetlen hasznosságán túlmutató szerepet tölt be a korabeliek és a vezetők Budapestről alkotott képében. Hasonló tapasztalatokat szerzünk akkor is, ha a villamosvonalak számának a szaporodását tekintjük, ahogy a korabeli sajtó beszélt róla. A Hét részben Balázs Mór személyes érdemeként könyvelte el, hogy Budapest lassan civilizált metropolisszá válik. A lapban tükröződő vélemény szerint a palotasorokon kívül éppen a villamosvasutak „fognak a külföld előtt városunknak becsületet szerezni, s egyszer mi fogjuk Európának megmutatni, hogy utczai közlekedés tekintetében mi a niveau."

63 Hasonló hangvételű cikk látott napvilágot 1895-ben az Ország-Világban, amikor a BKVT - immár a BVVV konkurenciájától is hajtva -úgy határozott, hogy lóvasúti vonalait modernizálja, és villamosokat fog működtetni a jövőben. Budapest ismét haladt egy óriási lépést előre ...Hatalmas és erőteljes lendülettel szinte az összes európai fővárosok élére vetette magát - egy tekintetben: a közúti közlekedés szempontjából...tudtommal Európában nincs város, a melynek egész belső közlekedési hálózata villamos erőre volna berendezve - első lesz Budapest.,

64 Egy évvel később, amikor a millenáris kiállításra való készülődés már éppen a tetőfokára hágott, a Pesti Hírlap számot vetett az eredményekkel, igyekezvén megbecsülni, hogyan fogja értékelni a betóduló külföldi közönség a magyar fővárost. Bár az újság nem feledte el megjegyezni, hogy a nagy sietség miatt minden csupán félig lett kész, három, a külföldieket minden bizonnyal elkápráztató „valódi" látványosságot azért megemlített: a Parlamentet, a Mátyás templomot, végezetül a földalatti vasutat és általában a villamosenergia használatának az elterjedését.

65 A modernizálódásnak és civilizálódásnak ezt az eufóriáját törték meg a balesetek, melyek sokakban kételyeket ébresztettek aziránt, hogy Magyarország, illetve Budapest valaha is elérheti a „fejlett nyugati országok" színvonalát. Hiszen, érveltek, a modem eszközök ellenére az emberek viselkedése mit sem változott az idők során, nem vált igazán európaivá. Az utasok civilizálatlan viselkedése vezetett oda, hogy a zugligeti katasztrófa egyáltalán megtörténhetett, és a baleset által okozott zűrzavarban nyilvánult meg igazán az emberek rejtett barbár természete. A büszke magyar fővárosról, amely egy idő óta oly csodálatosan európaiasodik, egyszerre kisült, hogy még mindig ázsiai metropolis, s hogy a lakói annyira miv életlenek és oktalanok, hogy a maguk bőrére sem tudnak vigyáznia 63 A Hét, 1896, 16. szám, 255. 64 Ország-Világ, 1896. augusztus 11. 510. 65 Pesti Hírlap, 1896. április 17. 1-3. Az elektromos áram használata ebben az időben legfőképpen a tömegközlekedésre korlátozódott. Az utcai világítás még inkább gázzal üzemelt, és csak az 1910-es évekre vált általánossá a villamos energia használata Budapesten. Budapest története IV. 604-606. 66 Fővárosi Lapok, 1900. június 10. 1. 230