Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Schweitzer Gábor: A fővárosi Törvényhatósági Bizottság újjászervezése 1920-ban 159-178
A FŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ÚJRASZERVEZÉSE 1920-BAN A javaslat: a belügyminiszter feloszlatási, illetve ellenőrzési joga A javaslat - hiánypótló intézkedésként - lehetőséget biztosított a főpolgármester előterjesztését, vagy meghallgatását követően a belügyminiszternek a törvényhatósági bizottság feloszlatására, amennyiben az olyan eljárást tanúsítana, amely nemcsak az állam érdekeit, hanem a főváros jólétét is veszélyezteti s - ezen túlmenően - kizárja a közigazgatás eredményes működését. A feloszlatás tényét ugyanakkor a belügyminiszternek haladék nélkül be kell jelentenie a törvényhozásnak -jelesül a nemzetgyűlésnek -, s gondoskodni kell arról, hogy két hónapon belül új törvényhatósági választásokat tartsanak a fővárosban. Az új választásokig a halaszhatatlan ügyekben a törvényhatósági bizottság helyett a hivatalnok tanács jogosult eljárni. Az indokolás elismerte, hogy e rendelkezés nem tartozik szorosan a törvényhatósági bizottság újraalakítására vonatkozó előírásokhoz, ám - az általános közigazgatási reformot megelőzve - mégis szükségesnek tartották e mostani javaslatba beépíteni. 46 A közigazgatási bizottság jelentése nem módosította a javaslat feloszlatásra irányuló rendelkezéseit. A „hiánypótló" jelleg annyiban kétségkívül fennállt, hogy az 1872. évi XXXVI. te. - akárcsak a köztörvényhatóságokat szabályozó 1870. évi XLII. te, majd az azt felváltó 1886. évi XXIII. te. - nem rendelkezett a törvényhatósági bizottság feloszlatásáról. A feloszlatási joggal szemben 1920. áprilisában a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja állást foglalt, kijelentvén, hogy ennek biztosítása a főváros autonómiája teljes megsemmisítésének tekintik. 47 E jogintézmény bevezetése a kormányzat centralizáló törekvésein kívül közvetlen politikai üzenetet is hordozott, hiszen a jövőben a belügyminiszter szabad mérlegelésén múlhat, mikor - példának okáért milyen pártpolitikai összetétel esetén - veszélyezteti az állam érdekeit a törvényhatósági bizottság működése, ami okot szolgáltathat, illetve jogalapot teremthet a feloszlatásra. A feloszlatási jog biztosítása mindenesetre Damoklész karjaként lebeghet a főváros közönségét megtestesítő törvényhatósági bizottság feje felett. A javaslat a közigazgatási bizottság egyetértése mellett - a belügyminisztériumot megillető főfelügyeleti jogra hivatkozva - lehetőséget kívánt biztosítani arra, hogy a főváros önkormányzati hatáskörében követett eljárását, belső ügyvitelét s háztartását saját közegei által, vagy más szakértők bevonásával bármikor megvizsgálhatja. Az indokolás hivatkozott arra, hogy a belügyminiszter ellenőrzési jogosítványai nincsenek összhangban a javaslat többi részével 48 , bár megítélésem szerint nagyon is összhangban voltak, hiszen a felügyeleti jog érvényesítése a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó ügyköröket is érintette. 32. szám. Törvényjavaslat a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról, in: Nemzetgyűlés irományai (1920). 220. Megváltoztatják a budapesti községi választásokról szóló törvényjavaslatot. Fővárosi Hírlap 1920. április 28. 32. szám . Törvényjavaslat a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról, in: Nemzetgyűlés irományai (1920). 221. 171
