Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE Szent György utca Hübner József vendéglőjével, 1890-es évek. Fénykép, Weinwurm Antal felvétele, BTMKiscelli Múzeum Fényképtár. A külső átalakítás mellett megváltoztatták az épületbelsőt is. Mivel a palota nyugati, alsóbb udvarán (Csikós udvar) új lovarda épült,

178 a korábban lovardaként is használt istállóépület földszintjét most már terjes hosszában istállónak tudták kialakítani, ez indokolta a középső lovardatömb ablakainak lecserélését. A palota építkezéseinek lezárásával sok tekintetben máig hatóan rögzültek a térfalak, a következő negyven évben a környező épületekben már inkább csak funkcionális változások és belső átalakítások zajlottak. Az építészeti összkép változatlansága mellett a királyi palota, vagy - ahogy Hauszmannék nevezték - a Királyi Vár közvetlen szomszédságába került tér élete sokkal változatosabban, mozgalmasabban alakult. 1916. december 30-án a Szent György tér történetének mind ez idáig talán legreprezentatívabb eseménye zajlott le. A Ferenc József halála után e napon királlyá koronázott IV. Károly lóháton ülve itt végezte a koronázási ceremónia részeként a négy világtáj felé történő kardvágás, a téren külön e célra kialakított koronázási dombon. Ez a kisebb kerekded halom, melyet az ország egész területéről összehordott földből formáztak, a tér hossztengelyében helyezkedett el, a Sándorpalota déli homlokzatának vonalától kissé délebbre. A négy égtáj irányából négy HAUSZMANN é.n.(1912) 52.p., kép: 50-51.p.; MAGYAR 2000. 54-55.p.; FARBAKY 2001. 259-260.p. 39