Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

írás Katalin ATERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD SZÍNHÁZI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A színházi részvénytársaság megalakulása 1923 októberének végén Az Est című napilap színházi rovatában az alábbi néhány soros hír jelent meg: „A tavalyi szezonban hat-nyolc kabaré működött Budapesten, viszont az idén két éttermes kabarén és az Andrássy-úti Színházon kívül még nem nyitottak ilyen mûintézetet. Ez a „kabaréínség" nem sokáig tart már, két szervezésben levő kabaré ma döntött a megnyitó napjáról. Mint értesültünk, a Salamon-Nagy Endre kabaré e hónap 31-én tartja első előadását és az Apollo Színpad pedig november 17-én nyitja meg kapuit."

1 A Teréz körút és a Gyár (ma Jókai) utca között, a Nyugati pályaudvar közelében álló bérház földszintjén nem ez volt az első ilyen jellegű vállalkozás. 1912-ben Ferenczy Károly színész vezetett rövid ideig kabarét, s utána a mindössze két hónapig fennálló Pesti Kabaré működött a helyiségben. A kedvező fekvésű színházterem újbóli kihasználása 1916-ig váratott magára, mikor is Sziklay Kornél, a Vígszínház, a Magyar és a Király Színház népszerű komikusa igazgatásával nyílt meg az Érdekes Kabaré. Sziklay a Teréz körútra új bejáratot nyittatott, amely a későbbi vállalkozások szempontjából jó döntésnek bizonyult. A körúti főbejárat jelentősen emelte a műintézet presztízsét azzal, hogy a hátsó, kis utcák helyett a forgalmasabb, szebb és tisztább Nagykörút felé fordult. Ennek ellenére a színház csak egy évig állt fent, s az új tulajdonos Intim Kabaré néven működtette tovább. Az Intim Kabaré volt az első, hosszabb ideig fennmaradni képes színház, 1917 decemberétől 1923 márciusáig szórakoztatta nézőit. A folytonosság és a színvonalas műsor a kabarét ismertté és népszerűvé tette, s ez az ismertség az újonnan megnyitott Terézkörúti Színpadnak is hasznára vált.

2 Az Intim Kabaré bérlője, Leopold Gyula lemondása után Roboz Aladár a Magyar Királyi Államrendőrség budapesti főkapitányságától előzetes engedélyt kért és kapott „cabaré előadások tartására".

3 így már a vállalkozás formális megalakulása előtt megnyithatta színházát. Roboz Aladár neve nem volt ismeretlen a főváros színházi és filmművészeti életében, noha fivére, Roboz Imre, a Vígszínház 1926-1939 közötti bérlő igazgatója emlékét jobban számon tartja az utókor. Roboz Aladár 1895-ben született, középiskolai tanulmányai befejeztével rögtön besorozták, s a hadseregből hadnagyi rangban szerelt le 1918-ban. A fővárosba visszatérve még ez évben megalapította a nyári szezonokban működő Margitszigeti Színpadot (más néven Sziget Színpadot), s az 1920-as évek elején a filmgyártásba is 1 Az Est, 1923. október 23. 2 ALPÁR 1978. 23. p. 3 BFL VII. 2.e 222. folio 363