Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

ÍRÁS KATALIN bekapcsolódott: először a Phönix Filmgyár Rt. igazgatója volt, majd a Korona Film Rt. egyik megalapítója. A Terézköruti Színpad vezetése mellett néhány évig aProjectograph Mozgókép és Gépgyár Rt. igazgatói posztját foglalta el, amelyet 1926-ban Budapest legszínvonalasabb mulatója, a Royal Orfeum vezetéséért hagyott el. Hűtlensége az egyre népszerűbb (és egyre nagyobb hasznot is hajtó) filmiparhoz négy évig tartott, 1930-ban már a Sascha Filmipari Rt. budapesti igazgatójaként jegyezték. A második világháborút követően, 1948-ban kivándorolt az Egyesült Államokba, de a színházzal ott sem szakított, színdarab ügynökséget tartott fent.

4 A Terézköruti Színpad igazi vezetőjeként szívügyének tekintette a kabarét, amely mellett végig kitartott. A pénzügyi nehézségeket, művészeti válságokat mindig megoldotta, noha lényegesen egyszerűbb (és kisebb veszteséggel járó) lett volna a színházi dekonjunktúra miatt megszabadulni a vállalkozástól. Roboz a részvénytársaságot egészen 1944-ig fenntartotta, jóllehet, a színház már évek óta nem is működött. Miközben a főváros Salamon Béla és Nagy Endre nevével fémjelzett új színháza 1923 decemberétől elindult, a részvénytársaság alakuló közgyűlésére több mint két hónap múlva, 1924. február 20-án került sor. Az alapító tagok Roboz Aladár, Salamon Béla, dr. Gelléri Miklós és dr. Gelléri Sándor ügyvédek, Neu Soma földbirtokos, Zöldhelyi József bankigazgató, Barabás Albert szerkesztő és Salamon Gyula magántisztviselő (Salamon fivére)

5 a részvénytársasági vállalkozás tárgyaként a következőket jelölték meg: „színházi, varieté, kabaré és mozgófényképelőadások tartása, valamint rokonvállalatok létesítése, továbbá ezekkel kapcsolatban buffet, bar, kávéházi- és vendéglői iparok gyakorlása és különösen a VI. Terézkörut 46. szám alatti „Terézköruti Színpad" vállalatának átvétele és folytatása".

6 Ez a cégbíróságon bejegyzésre került vállalkozói tevékenységi kör jóval tágabb volt, mint amilyet a társaság valaha is megvalósított. Az alapszabály értelmében a Terézköruti Színpad Részvénytársaságnak a Terézköruti Színpad (a kabaré) üzemeltetése csupán egyik tevékenysége volt, ám nincs tudomásunk arra nézve, tartottak-e egyáltalán varieté vagy mozielőadásokat, a részvénytársaság más kabarét sem alapított, a „kávéházi és vendéglői iparok gyakorlásáról" nem is szólva. Ami ebből a tárgykörből feltehetően megvalósult, az alvállalkozóknak bérbe adott „buffet" és a ruhatár lehetett. (Nagyobb tevékenységi kör megjelölése napjaink vállalkozásaiban sem ismeretlen jelenség, számtalan kérvény, hivatali procedúra, illetékfizetési kötelezettség előzhető meg ily módon.) Az alapszabályban lefektetettek értelmében a részvénytársaság százmillió koronás alaptőkével indult meg, mely tízezer darab, egyenként tízezer korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlott. Roboz Aladár „természetbeni betéttel" járult az alapításhoz, a „tulajdonát képező Budapesten VI. Terézkörut 46. szám alatt lévő „Terézköruti Színpad" elnevezésű vállalat összes berendezési és felszerelési (színpadi, nézőtéri, ruhatári, öltözői stb.) tárgyainak tulajdonjogát abban az állapotban, ahogy azok jelenleg vannak, átruházza az alapítandó részvénytársaságra".

7 E természetbeni Magyar Színművészeti Lexikon 1931.; Magyar Színházművészeti Lexikon 1994. 5 BFL VII. 2.e 222. folio 6 Uo. 7 Uo. 364