Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
VÉGH ANDRÁS vajdának szolgálataiért. 39 A ház igencsak reprezentatív épület lehetett, hiszen a leírás szerint a királyi vártól a város felé, azaz a széles utca, avagy Szent György utca felé vezető két utca végénél helyezkedett el, vagyis mai helyrajzi fogalmaink szerint a palota a mai Dísz tér déli végén, a mai Színház és Szent György utcák között, a volt Honvéd Főparancsnokság északi homlokzata helyén emelkedett. 40 Más adatok a Szécsényiek és a Rozgonyiak háztulajdonáról tudósítanak. Szécsényi Simon fia, a várbirtokáról Salgóinak nevezett Miklós Velencében kelt végrendeletében a „Fric" palotával szembeni házának őt illető felét unokaöccsére, Losonci Lászlóra hagyta, mivel a ház másik fele amúgy is Lászlót illette meg. 41 1439-ben Albert király eladományozott egy királyi tulajdonú sarokházat a királyi palota környékén, a „Fryczpalothaya"-nak nevezett házzal szemben Rozgonyi János tárnokmester fiainak, Lőrincnek, Jánosnak, Rénoldnak és Osvátnak. 42 Feltehető, hogy ugyanarról a házról esett szó, mivel Losonci László örökös nélkül halt meg és más birtokait is háramlás útján adományozta el a király. Az oklevelekben megemlített szomszédos palotát birtokló „Fritz"-ről nem rendelkezünk további adattal. Friedrich keresztnév előfordul korabeli forrásainkban (pl. Friedrich Kratzer esküdt), pusztán a keresztnév alapján azonban aligha lehet hitelt érdemlően azonosítani a becézve megnevezett Fritzet. 43 Valamivel korábbról, a XIV. század végéről ismeretesek Kanizsai Miklós tárnokmester, Mikcsfi Ákos szlavón bán és György veszprémi éneklőkanonok háztulajdonai aZsidó utcában. 13 84-ben Demeter bíboros, esztergomi érsek az általa az 1438. I. 22. - BTOE III. 1179.SZ.; 1438. I. 28. - BTOE III. 1180.SZ.; 1438. III. 30. - BTOE III. 1190.SZ. A palota későbbi sorsáról csupán annyit tudunk, hogy Cseh Péter fia, László barsi ispán 1453-ban elzálogosította a házat szandai Tárnok Demeternek és Tárcái Jánosnak a Vas megyei Nagyrákossal együtt 400 Ft-ért. (1453. IX. 23. - OL Dl 14.727., 1453. IX. 27./1453. X. 14. - OL Df 238.156.) Az iktatást a budai káptalan elvégezte (1453. X. 14. - OL Df 238.156.) Néhány nappal később László tiltakozott a káptalan előtt az iktatás ellen (1453. X. 26. - OL Dl 14739.) Majd egy újabb iratból megtudhatjuk, hogy megfizette a zálogösszeget Demeternek és Jánosnak, akik visszaadták a ház tulajdonjogát. (1454. 1. 13.) 1438. 1. 18. - BTOE III. IlőO.sz.; Miklós különös személyiség lehetett. A hatalmas Szécsényi vagyon örököse volt, méltóságot mégsem viselt. 1423/1424-ben hamispénzverés vádjával jószágvesztésre ítélték, később 1435-ben Garai János felesége elcsábításának és Garai megölésének vádja miatt száműzték, 1438-ban Velencében hunyt el gyermektelenül. Birtokait jog szerint örökös unokaöccsére, Szécsényi („Losonci") Lászlóra hagyta, aki 1439-ben ugyancsak elhalálozott. (ENGEL 1992.) 1439. VI. 24. - BTOE III. 1226.sz. Az 1438-as és 1439-es okleveleket szokás a Friss-palota első említéseiként nyilván tartani. Az 1439es oklevél az Országos Levéltár Kamarai levéltárában található (első közlése: RUPP 1868. 139.p.). Az 1438-as oklevelet is ismerték már a XIX. század második felétől fogva (ÓVÁRY: Oklevél másolatok I. 117.), de a benne szereplő budai adatra csak a BTOE Zsigmond-kori kötetének összeállítása során figyelt fel Kumorovitz L. Bernát. Közlése nyomán hozták kapcsolatba ezt az oklevelet is a Friss-palotával (KUBINYI 1962. 164.p.) Kubinyi András egy 1989-ben tartott konferencia kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a „Friczpalothaya" kifejezés mögött a tényleges tulajdonos neve keresendő, de az ellentmondást nem kívánta feloldani. (MAGYAR 1992a. 53.j.; KUBINYI 1990. 57.p.) Az ellentmondást véleményem szerint érdemes komolyan venni és a két oklevélből megismert 22
