Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42

KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN esztergomi székesegyházban építtetett Krisztus Teste-kápolna számára adományozta házát.

44 Ennek a háznak a szomszédai György veszprémi éneklőkanonok és Mikcsfi Ákos szlavón bán voltak. Tíz évvel később, 1394-ben Bereck, a kápolna rektora elcserélte Kanizsai Miklós tárnokmestrerrel ezt a házat.

45 Ezen oklevél részletesebb leírásából tudjuk, hogy a ház az utca nyugati oldalán (a szőlők felé eső oldalon) helyezkedett el, az ekkor már néhai Ákos bán háza északról (a Zsidó-kapu felől), a zágrábi püspök háza pedig délről határolta. A déli szomszéd cseréjéről további forrás is szól. Egy 1394-ben kiállított oklevél szerint György veszprémi éneklőkanonok évekkel korábban elcserélte budai házát a tihanyi apátsággal egy Veszprém megyei malomhelyre.

46 Arra azonban nem maradt fenn forrás, hogyan jutott ezután a ház az apátságtól a zágrábi püspök birtokába. A házak pontos elhelyezkedését az adatokból nem lehet meghatározni. Miután megismertük a városnegyed előkelő háztulajdonosait bemutató forrásokat, fordítsuk figyelmünket még egyszer a királyi palota előtt elhelyezkedő területre. Történeti forrásaink először Hunyadi László kivégzésének elbeszélésekor említik meg a térséget. Thuróczy leírta, hogy Hunyadit nem a szokásos vesztőhelyen, a Szent György piacon, vagyis a város legfontosabb piacterén és nem a szokásos időpontban fejezték le lázadástól tartva, hanem a királyi palota előtt, az esti órákban. Ez akkor városi területnek számított, mivel a kivégzést Thuróczy szerint a városi hatóságokra bízták. „Amikor ...elmúlt a vecsernye órája is, és a nap szekere Nyugat felé tartott, László grófot Buda város bírája és esküdtjei kezére bízták, hogy végrehajtsák rajta a halálos ítéletet. És sok fegyveres őrizete alatt a budai vár elé vezették, és a Friss palotának nevezett csarnokkal szemben lefejezték. Lefejezése alkalmával egy olyan csodás esemény történt, amelyet el kell beszélnünk. Amikor László grófot lefejezték, ő a hóhérnak három csapása után hátrakötött kézzel sebeiben elterülve feküdt a földön, de aztán önerejéből felemelkedve felkelt, és eléggé érthető hangon azt mondta, hogy az előírt három csapást, amelyet a lefejezésénél már elvégeztek, már kiállta, és további elégtétellel jog szerint nem tartozik. Az összes körülállók megdermedtek a látványtól. Ő pedig hirtelen megindult, de néhány lépés után a rajta levő ruhában megbotlott és arcra bukott, és némely körülállók parancsára, akiknek nagyon érdekében állt a dolog, elvégezték a még hátralévő dolgot: lefejezték." Ugyanezt a helyszínt Bonfini a Zsigmond király palotája előtti széles utcába helyezte. objektumot elválasztani a Friss-palotától. Úgy tűnik, egy hosszú életű, de kellően nem megalapozott történeti toposszal állunk szemben. A két név között nehéz volna hangtani változásra épített magyarázattal kapcsolatot építeni. A kettős említés miatt elesik az a lehetőség is, hogy félreértésből, vagy félrehallásból írták volna le hibásan a Friss nevet (ráadásul két különböző helyen: a királyi kancelláriában és Velencében, egy közjegyző előtt). Továbbá mind a Fricpalotája, mind a Frisspalota értelmes kifejezés, amelyekre egyaránt adhatunk elfogadható etimológiájú magyarázatot. 1384. IV. 24. - BTOE

III. 18.sz.; 1385. IV 24. - BTOE

III. 27.sz. 1394. X. 8.-BTOEIII. 179.sz. 1394.11. 14.-OLDf 201103.; 1394. III. 21.-BTOE III. 167.sz. 23