Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD SZÍNHÁZI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG hozzájárulásáért Roboz 8500 darab, összesen 85 millió korona értékű részvényt kapott, mely óriási többséget jelentett társaival szemben, s ezt a részvénytöbbségi helyzetét a kabaré működése alatt végig megtartotta. Az alaptőkén a többi tulajdonos a következőképpen osztozott: Salamon Béla 400 darab részvény, dr. Gelléri Miklós 400 részvény, Neu Soma 200 részvény, dr. Gelléri Sándor 200 részvény, Zöldhelyi József 50 részvény, Barabás Albert 50 részvény. Salamon Gyula nevére Salamon Béla 200 darab részvényt jegyzett.

8 A Terézkörúti Színpad kisebb vállalkozás volt, mégis igen aktív részvénymozgást figyelhetünk meg az évek során. (1. táblázat) Annak ellenére, hogy a korabeli sajtó és egyes visszaemlékezések a Terézkörúti Színpad igazgatójaként említik, Nagy Endre sosem volt igazgatósági tag, sőt a vállalat egyik részvénytulajdonosa sem. Az alapszabály az igazgatóságot legalább három és legfeljebb tíz tagban határozta meg. Az első igazgatóság ennek megfelelően négy személyből állt: Barabás Albert szerkesztőből, Roboz Aladár részvénytársasági igazgatóból, Salamon Béla színházigazgatóból és dr. Gelléri Miklós ügyvédből.

9 A részvénytársaság üzemeltette színház igazgatója Salamon Béla, művészeti vezetője Nagy Endre lett. Salamon, aki 1923-ban már befutott színész volt, 1885-ben Beregrákoson született szegény zsidó kereskedőcsaládban. Nem volt iskolázott ember, mindössze öt elemi osztályt végzett el, így fiatal korában különböző textilcégeknél tanoncoskodott. Ez idő tájt kezdett el műkedvelő színielőadáson részt venni, ahonnan barátja, Szőke Szakáll ajánlására 1913-ban szerződtették a Royal Orfeumhoz (később Royal Sörkabaré). Népszerűségét itt alapozta meg, Szőke Szakáll vígjátékainak (melyek közül legismertebb a szimbólummá emelkedett Vonósnégyes volt) főszerepeivel. 1920-1923 között a Bonbonnière, az Apollo Színpad tagja volt, de fellépett az Emke és Trocadero kabarékban is.

10 Salamon Bélánál jóval magasabb ívű pályát mondhatott magáénak Nagy Endre. Neve egybeforrt a kabaré meghonosodásával. 1877-ben született Nagyszöllősön, jogi tanulmányai után újságírói pályára lépett, 1895-1897 között a nagyváradi Szabadság munkatársa volt. A századforduló után több fővárosi lap, többek közt a Pesti Napló alkalmazta. Első kabarétréfáival 1902-ben jelentkezett a Tarka Színpadon, de közönség elé - konferansziéként - 1907-ben, a Fővárosi Cabaret Bonbonnière-ben lépett. 19081913 között a Modern Színpad vezetője, házi szerzője és konferansziéjaként létrehozta a műfaj későbbiekben is meghatározó jellemvonását, az aktuálpolitikai eseményekre újságírói gyorsasággal reflektáló politikai kabarét, amely ugyanakkor magas irodalmi színvonalon valósult meg. Nagy Endre szerint a kabaréműfaj az első világháború előtt kifulladt, így hirtelen elhatározással, megtakarított pénzén elutazott Párizsba. A párizsi tartózkodás egy évig tartott, Budapestre visszaérkezve ismét új ságíróként dolgozott, a világháború első két évében Az Est haditudósítója volt. 1919 végén megkísérelte feltámasztani a szerinte halott kabaréműfajt, előbb a Nagymező utcai Télikertben, majd a Gresham-palota pincéjében megalakított Pódium Kabaréban, ahol a műsorok legnagyobb részét is maga írta.

11 8 Uo. 9 BFLVII.2.e 11.

folio 10 Magyar Színházművészeti Lexikon 1994. 11 Uo. 365