Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT túlmenően - ezen alapnak egyenesen „a községi közös vagyonból való kihasítása, elkülönítése és az illetékes iskolaszékeknek gondozása és rendelkezése alá való bocsátása iránt" tegyen javaslatot

111 A felvetődő igényeket és a rendelkezésre álló lehetőségek korlátozott voltát szemlélteti a budapesti tankerületi iskolatanács budai osztályának az elemik állapota, illetve bővítése tárgyában 1870-ből kelt előterjesztése. Ennek alapján a közgyűlés úgy határozott, hogy a Krisztinavárosban és az Országúton „a tanulóifjúság nagy számánál fogva egy pármenetes I. osztályt"; a Tabánban „tekintve a külváros messze lenyúló terjedelmét, egy két osztályú új iskolának a Sáros fürdő táján" való létesítését; a FelsőVízivárosban egy fiók-fiúiskola megszervezését; az újlaki iskola esetében „a szomszéd háznak kisajátítás útján való megszerezését" biztosítja. Elfogadta továbbá a már meglévő leányiskolának „rendes négy elemi osztályú intézetté való emelését" is.

112 A szorongató épületgondok megoldására a város vezetése - képtelen lévén önálló beruházási program megvalósítására - kisebb ingatlanok kibérlésével és kisajátítások kezdeményezésével próbált meg választ keresni.

113 A várbeli és a vízivárosi igények kielégítésére például a Vár aljában lévő Királyi Katolikus Gimnázium épülete néhány helyiségének - „6 tanterem, tanári lakások, rajzterem, fizikai terem, kisebb könyvtár terem" - kibérlése szolgált.

114 A korszerű pedagógiai szemléletmódból fakadó igények iskolatípusonkénti rangsorolása is a kényszerű oktatáspolitikai „fegyvertár" része volt. Míg ugyanis a budai főreál esetében a közgyűlés hozzájárult a tornaterem felszereléséhez, elismerve „a tornászainak az emberi test fejlődése és edzésére nézve hathatós és jótékony befolyását", ugyanakkor viszont - tekintettel „korlátolt házipénztárára" - el kellett utasítania a Budai Tornaegyletnek tornacsarnok létesítésére vonatkozó kérelmét.

115 Természetesen nem csak az alsófokú, de a középfokú oktatás is küszködött a szűkös keresztmetszetekkel. A társadalmi igények fokozódásának kézzelfogható jeleként 1868-ban már a város büszkeségének számító főreálban is felmerült párhuzamos osztályok létesítésének igénye.

116 Ám ezek megindítása ellenére is előfordult 1872-ben, hogy helyszűke miatt mintegy hatvan városi lakos gyermeke nem jutott be Buda reprezentatív iskolájába.

117 Lassan emelkedett a tanerők létszáma is, hiszen 1868-ban 42, s öt évvel később is csak 15-tel több tanító és tanár szolgálta a városi közoktatásügyet.

118 Az ágazat 111 BFL IV.1105. 86/1870. (február 8.) kgy. sz.; BFL IV.llOő.b. 848/1870. tan. ikt. sz.; A törvény nyomán (1868:XXXVIII. te. 127. §.) a Vízivárosban kettő, a többi városrészben egy-egy iskolaszék alakult. Az iskolaszék elnöke Peregriny Elek tanácsnok volt. BFL IV. 1105. 233/1869. (szeptember 6.), 203/1872. (szeptember 27.) kgy. számok. 112 BFL IV.1105. 85/1870. (február 8.) kgy. sz.; BFL IV. 1106.b. 446/1870. tan. ikt. sz. 113 BoGisicHl873.7.,20.pp. 114 BFL IV.1105.154/1869. (június 16.), 246/1868. (december 7., 15., 16.) kgy. számok; BFL IV 1106.b. 6181/1867. tan. ikt. sz. 115 BFL IV.1105. 241/1869. (szeptember 17.), 221/1872. (október 25.) kgy. számok 116 BFL IV.1105. 239/1868. (november 3.) kgy. sz. 117 BFL IV.l 105. 205/1872. (október 7.) kgy. sz. 118 BOGISICH 1873. 7.p. 313