Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42

VÉGH ANDRÁS oldal városfalaihoz húzó várfalat. A pontos keltezéshez azonban az ásatásokon sem sikerült támpontokat találni, csupán a relatív időrend megállapítása sikerült: a várfalat a két utca közén álló épülethez később építették hozzá, és a falba foglalták egy korábbi polgárház részben visszabontott falát is. A ránk maradt írott források nem szólnak az itteni polgárházak szándékos bontásáról és a királyi udvar előtti térség kialakításáról, csupán utalásokkal rendelkezünk. A tér közepén Mátyás király Herkules bronzszobrát helyeztette márvány talapzatra, amely a kortársak csodálatát váltotta ki. A szemtanú, Joachim Vadianus szerint: ,,[A vár] bejáratánál (midőn Budán jártam) Herkules képmása volt látható, amely ércből készült olyan művészi módon, hogy még az izmokat és az ereket is ábrázolták."

53 A Fuggerek budai ügynöke, Hans Dernschwam úgy tudta, hogy „a Herkulest Mátyás király öntetté László bátyjának emlékére, és azon a helyen állíttatta fel egy vörös márványkőre a Samethof-on, ahol Lászlót lefejezték.. ."

54 A törökök 1526-ban Isztambulba szállították a különleges műalkotást. Ibrahim nagyvezir az Át-mejdánon állíttatta fel, Ibrahim bukása után azonban a szobrokat elpusztították.

55 A talapzat azonban Budán maradt, így azt még láthatta néhány érdeklődő humanista és feliratát is ránk örökítette.

56 Mátyás halálát követően a Corvin Jánoshoz hű budai várnagy az Ulászló-párti főuraknak nem akarta megnyitni a palota kapuit. A raguzai történetíró, Ludovicus Tubero leírása szerint : „Lerombolván tehát bizonyos magánházak tetejét, amelyek a vár közelében lévén az ostromlók hasznára voltak, fatornyokat építettek rájuk, hogy tudniillik a hajítóeszközöket azokról irányítsák a várba. A vár árka előtt rézágyút állítottak fel..."

57 A Jagelló-korban már úgy tűnik, hogy a térség nagyrészt üres volt, és feltűnik a Vár előtti szabad térséget jelölő theatrum arcis elnevezés.

58 Ekkor alakult ki a területnek évszázadokon át megőrzött hadiszertár funkciója is. Zárai Jeromos szerint a palota előtt régi ágyúk hevertek, amelyeket Szulejmán szultán elvitetett.

59 A Friss-palota pincéiben lőport tároltak, az 1494-ből fennmaradt királyi számadáskönyv feljegyzése szerint.

60 Pierre Choque francia herold a palota előtt leadott díszlövéseket említett II. Ulászló király menyasszonya, Foix-i Anna királyné bevonulásakor.

61 Ehhez nyilván nagyobb szabad térségre volt szükség. BALOGH 1966. 139.p. DERNSCHWAM [1984.] 267.p. (Tardy Lajos fordítása.) BALOGH 1985. 223-224.p.; MIKÓ 2000. „Divinus Hercules monstrorum domitor" Ld. MIKÓ 2002. Feltételezhetően a szobor talapzatához tartozott Magyar Károly ásatási lelete: egy hasáb alakú talapzat töredék, amelynek oldalán a Gruber által lejegyzett szövegbe illeszthető felirattöredék található. (Történelem - kép 2000. Kat. III-6.SZ.) TUBERO (1994). 105-106.p. (Blazovich László és Sz. Galántai Erzsébet fordítása.) KUJÁNI 1908. 261.p. A kifejezést ma nehéz lefordítani. A theatrum szót a korabeli magyar nyelvben a piac szóval adták vissza, amelynek jelentése a mai tér szóval egyenértékű. Tehát nem elsősorban kereskedelmi tevékenység helyét jelöli, hanem épületektől övezett, tágas térséget. A várpiac kifejezés ma félreérthető, a Vár tér összetétel pedig meglehetősen semmitmondó. BALOGH 1966. 44.p. BALOGH 1966. 48.p. MARCZALI 1877. 26