Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42

KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN Legrészletesebb a sziléziai származású humanista, Caspar Velius leírása, amely Ferdinánd király 1527-es bevonulása kapcsán emlékezik meg a városból a várba vezető két utcáról és a palota előtti hatalmas térségről. „Innen [a Boldogasszony-templomból a király] visszatérve ismét lóháton haladt tovább egyenesen a királyi palota felé. A palota előtt egy igen nagy tér nyílik, ahol a lovasok egy kört alkottak, úgy, hogy már nem tudtad, hogy kik vannak elől és kik hátul, de megelőzte őket egy idősebb, katonailag igen tapasztalt vezető. Miután a díszmenet körbe felsorakozott, a lovasok betöltötték az egész teret..." Elbeszélése alapján fogalmat alkothatunk a tér nagyságáról: elegendő volt ugyanis arra is ez a terület, hogy oda a királyt kisérő lovasegység bevonuljon és ott díszelgő mozdulatokat végezzen.

62 Az 1529-es Szulejmán szultán vezette ostrom leírásában ugyancsak Velius azt írja, hogy a törökök miután éjszaka elfoglalták a város egyik közeli kapuját, hajnalban megrohamoztak egy, a palotához vezető másik kaput és benyomultak a palota előtti nyílt térségre, oda, ahol egykor Herkules szobra állt.

63 Ez az egyetlen adat tartalmaz utalást arra, hogy az előudvart már fal kerítette volna, amely zárható kapuval rendelkezett.

64 Az előudvar latin nevét már említettük, korabeli magyar elnevezése sajnos nem maradt fenn. Német nevét, a Samethofot a török kor elejéről származó forrásaink őrizték meg: Hans Dernschwam leírása és egy 1529-ből származó német újságlap.

65 A Samethof kifejezés először is utótagjában újabb utalást rejt arra nézve, hogy az előudvar a várostól elkülönülő, zárt térség volt már a Mohácsot megelőző évtizedekben. A név same- előtagja pedig nagyobb füves térségre utal, ahol fegyveres összecsapások, lovagi tornák tarthatók.

66 A fent ismertetett régészeti és történeti adatokat összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy a Mátyás király által kezdeményezett és Il.Ulászló által beteljesített, az all' antica ideálokat követő építkezések részeként a királyi palota előtt tágas előudvart hoztak létre. Az új térség a korábbiaknál egyértelműbben választotta el az előkelő nemesek és polgárok lakta várost az uralkodó székhelyétől, a palota épületének látványát érvényesülni engedte, helyet biztosított az udvar reprezentációja: lovagi tornák, felvonulások számára, a mindennapokban pedig, mint hadiszertár mutatta a király fegyvereinek hatalmát. VELIUS 1762. 15—16.p. (Spekner Enikő fordítása, akinek segítségét ez úton is köszönöm.) VELIUS 1762. 103.p. Az 1529-es ostromról írt német újság látszólag ellentmondásban áll Velius leírásával. Eszerint a törökök elfoglalták a várost és a landsknechteket a Samethofba űzték, akik a palotán kívül vitézen küzdöttek, de elestek. Ezután a törökök ágyúkat állítottak fel a Szent Zsigmond-templomnál az utcán és onnan lőtték a királyi palotát, különösen Zsigmond császár termét, ezenkívül házakat romboltak le és törmelékükkel feltöltötték a palota árkát, majd a nagy terem ablakain másztak be a palotába. A Samethof kifejezés a palota előtti térség Jagelló-kori német neve volt Hans Dernschwam szerint is: az a hely, ahol Herkules szobra állt. Ellentmondó, hogy ha az udvart lezáró fal már létezett, hogyan lőhettek a törökök a Szent Zsigmond-templom elől közvetlenül a királyi palotát. A terep meredek esése elvileg azt a lehetőséget is magában rejti, hogy ha a várfal nem volt túl magas, a török tüzérek ellőhettek felette. Ezzel feloldhatnánk a források ellentmondásosságát, de sajnos a várfal pontos magassága nem ismert, és, mint már említettük, a Szent Zsigmond-templom előtti utca szintje sem. DERNSCHWAM [1984]. 267

.p.; újságlap: IVÁNYI 1941.43.j. A sam-, same- kifejezés Waffenplatz értelmére Tringli István talált rá. Segítségét köszönöm. 27