Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
KÖZÉPKORI VÁROSNEGYED A KIRÁLYI PALOTA ELŐTERÉBEN A ház folyamatos használatára utalnak egyébként az akna későbbi feltöltési rétegei is, amelyek egészen a török korig vezetnek. 50 Innen északra további épületek feltárt maradványai bizonyítják, hogy a késő középkorban a mai Szent György tér még jobbára be volt építve. A Szent Zsigmond-templom falai között 1457 óta működő társaskáptalan prépostjának háza is itt emelkedett. Városrész a királyi palota előterében - XV-XVI. század A királyi palota előtti kis tér, úgy tűnik meglehetősen szűknek bizonyult, ezért néhány évtized elteltével az elrendezést megváltoztatták. A királyi palota előterében, a városfalak mentén mintegy 10 újabb telket számoltak fel lebontva az ott álló épületeket. Ezáltal a királyi palota előtt kiterjedt előudvart létesítettek, a palota főbejáratát pedig a nyugati oldalra, a városfalak mellé helyezték át. 51 Jelen régészeti ismereteink szerint a házak bontása fokozatos lehetett és feltehetően a Mátyás király által megindított új abb palotaépítési munkálatokkal az 1470-es években vette kezdetét. A bontás egyben azt is jelentette, hogy a telkeken található sziklába mélyedő, nyitott objektumokat: pincéket, aknákat, gödröket nagyjából egyidőben eltömedékelték a bontási törmelékkel. Az egykori kis tér nyugati oldalának feltárása során jól megfigyelhetők voltak az azonos korszakból származó feltöltések. Sok esetben egy-egy tárgy töredékei különféle pincékbe, aknákba szóródtak szét a földmunkák során. A feltöltésbe került tárgyak egy része arra is utal, hogy a térség kialakítása a magában a palotában végzett nagyszabású építkezésekhez kötődött. Elsősorban meg kell emlékeznünk a híres gótikus szoborleletről, amelyet egy itteni pince rejtett magába. A Zsigmond király uralkodása idején, 1420 körül készült nagyszerű szobrok apró darabokra törtek fbldbekerülésük során. A több ezer töredékből gondos restaurátori munka állította össze a ma kiállításon látható mintegy 60 torzót. Eltemetésükre részben egy régi kőfaragóműhely befejezetlen anyagának felszámolása, részben az új, reneszánsz stílususú építkezések kiváltotta bontások adhattak okot. Ugyanitt kerültek elő egy gótikus szökőkúthoz és egy fűtőberendezéshez, un. hypocaustum-hoz tartozó töredékek is. Az ehhez közeli objektumok feltárásain láttak napvilágott újra egy ötvösműhely tárgyai, festett üvegablaktöredékek, vegyesmázas kályhacsempék. 52 Kérdéses ma még, hogy ezt a nagy, szabad térséget mióta határolta fal az északi oldalon, vagyis más szavakkal nem ismerjük pontosan, mikor épült a két utca közén álló épületet is magábafoglaló, várost és előudvart elválasztó várfal. A XIX. század végén az épülettől keletre húzódó várfalon gótikus kapu maradványait örökítették meg a bontás közben készült felmérési rajzokon pontosan azon a helyen, ahol a Szent János utca az előudvar területére lépett egykor. Később a régészeti kutatások feltárták a Szent Zsigmond utca torkolatánál lévő kapu alapfalait, valamint az innen a nyugati BENDA 2002. Sajnos nem ismert egyelőre a palota főbejáratainak és a szárazárkon átvezető hidaknak pontos keltezése. Mindenesetre az elrendezésből arra következtethetünk, hogy a házak lebontása nélkül nem lehetett volna a főbejáratot a nyugati oldalon a várfalak mellé áttelepíteni. A gótikus szoborlelet irodalmának legutóbbi összefoglalása: MAROSI 1998. -A lelőhely keltezéséhez, az előudvar kialakításához: MAGYAR 1991. 231.p.; HOLL 1997. 90-91.p. 25
