Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
VÉGH ANDRÁS Mindkét leírás a királyi palota elé kiérkező két utcának széles torkolatára illik. Ez a széles térség lehetett a helyszíne Mátyás király és a cseh Holubár párviadalának is, amely a magyar udvarban élő itáliai humanista, Galeotto Marzio szerint a Szent Zsigmond utcában ment végbe. 47 Máig problémát jelent a Thúróczy kónika szövegében először megnevezett Frisspalota helyhezkötése. A történeti szakirodalom évszázadok óta - Thúróczy és Bonfini párhuzamos leírására támaszkodva - a királyi vár Zsigmond által építtetett hatalmas palotaszárnyát azonosította a Friss-palotával, megtoldva azzal a fejtegetéssel, hogy a friss jelző nyilván az Anjou-kori előzményekhez képest válik érthetővé. A kérdés újabb értelmezése, amelyet a régészeti feltárások által elénk táruló pontosabb kép is befolyásolt, arra figyelt fel, hogy az egyes történeti forrásokban a Friss-palota név és a Zsigmond építtette palotaszárny sosem szerepel egyszerre, sőt a két épület azonosításának ellentmondó adatokkal is rendelkezünk. 48 Egy 1514-ben keletkezett peres iratban részletes leírás ismertet egy Szent Zsigmond utcai házat, amely a királyi palota előtt emelkedett, ugyanakkor vele szemben a Szent Zsigmond-káptalan prépostjának háza és egy másik királyi ház állt, amelyet Friss-palotának neveztek. Az 1494-es évből fennmaradt királyi számadáskönyvek szerint a Friss-palota pincéjében lőport tároltak - amely nehezen feltételezhető a királyi palota állami reprezentációjára használt legnagyobb terméről - az 1525-ös számadáskönyvtöredék szerint a királyi palota előtt álló királyi házban kocsiszín kialakításáért fizettek egy összeget. A fennmaradt források alapos elemzése nyomán arra az eredményre juthatunk tehát, hogy Zsigmond király palotaszárnyát sosem nevezték Friss-palotának, a név egy másik, a királyi palota előtt emelkedő, királyi tulajdonban lévő épületet jelölt. Kérdés azonban továbbra is, hogy melyik épületet nevezték így? A palota előtti utcatorkolatot északról egy, az átlagosnál nagyobb méretű épület zárta le, amelyet a török kor elején a vár előtti előudvar északi lezárására emelt falba foglaltak, majd maradványait az újkorban a Zeughaus épületébe illesztették be, végül egy részét a századfordulós palotaépítkezések kapcsán megsemmisítették. Megmaradt pincéit 1975-1982 között tárták fel és konzerválták a királyi palota „A" épületének északnyugati sarka előtt. 49 Jelen helyrajzi ismereteink szerint a rendelkezésünkre álló leírásokat jól értelmezhetnénk erre az épületre, sajnos azonban egyértelmű bizonyítékot nem ismerünk. így aztán számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy a Friss-palotát az egyelőre feltáratlan keleti házsorban keressük. A királyi palota előtti teret északról lezáró épület készítésének idejét az ásatásokon nem sikerült pontosan meghatározni. Falainak északkeleti sarkánál feltárt kút (vagy emésztőakna?) tanúsága szerint a XIV. században már állnia kellett itt épületnek, az akna első feltöltési rétegei ugyanis ebből az időből származnak. THUROCZY [1980]. 405.p. (Horváth János fordítása); THUROCZY [1985]. 279.p.; BONFINIUS [1936. Ill.köt] 197.p.; GALEOTTUS [1934], 14-15.p. A Friss-palotát a történeti irodalom évszázadok óta a Zsigmond király építtette nagy palotával azonosította. A XVIII. században már SCHIER művében (1774) így szerepel és a továbbiakban történész és művészettörténész generációk sora vette át egymástól ezt az értelmezést. A források áttekintésére és újraértelmezésére Kubinyi András irányította rá a figyelmet egy 1986-ban a BTM Vármúzeumában tartott konferencián, majd a témát részletesen Magyar Károly fejtette ki. MAGYAR 1992b. A palota feltárása Zolnay László és Magyar Károly irányításával folyt. MAGYAR 1992a. 24
