Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240
A SZENT ZSIGMOND-TEMPLOM ÉS KÖRNYÉKE kiterjedése meghaladhatta a 3,8 métert. Az észak felé nyitott újabb szelvény déli felében a padlónak megfelelő szinten ívelt szélű, faszenes felületet figyeltünk meg, amely még bizonyosan az épülethez tartozott. Tovább észak felé ugyanezen a szinten már csak szürke, habarcsos, kőporos felület mutatkozott, azonban egyértelmű volt, hogy az altalaj lejtése miatt itt is igyekeztek vízszintes felületet létrehozni. Mivel földpadka ezen a részen már nem jelentkezett, de az ívelt faszenes felület szélénél több helyen lapos köveket találtunk, arra következtethetünk, hogy a keleti és az északi építményfalat kősorra építették. Minden bizonnyal a ház pusztulásakor zuhanhattak a padlóra a keleti részen feltárt, egy halomban fekvő, különböző méretű vaskarikák, amelyeket kb. 1,5 cm vastag, lemezesen törő kő- vagy márgalapok fedtek. A rajtuk és köztük lévő faszenes, hamus agyag származhatott úgy a tetőzet, mint a fal anyagából, így csak felvetődhet az a lehetőség, hogy az épületnek padlása is volt. Nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy a falra felakasztott tárgyakról van szó. A tárgyalt építménynek a faszenes felület végződésével azonosítható északi szélétől 2-2,5 méterre északra, az említett kőporos réteg tetején újabb égett famaradványokat bonthattunk ki. 34 Itt egy észak-déli irányú elszenesedett deszka északi végével kapcsolódott két, kelet-nyugati irányban fekvő, félkör keresztmetszetű - 18 cm átmérőjű, 1,6 méter mérhető hosszúságú - gerendához. A gerendákat észak felé vékony agyagtöltéssel és nagyobb mészkövekkel határolták el egy patkó alakú kemencétől. (IV/a. építmény) Beomlott, legfeljebb 1,5 méter átmérőjű boltozata kormos felületű folyami kavicsból és vörösre átégett agyagból állt. Szétbontása után a 10 cm vastag agyagrétegből kialakított, keményre égett sütőfelület mutatkozott. 35 Alatta a már említett kőporos réteg jelentkezett. A tüzelőberendezés a természetes rétegek tetejére hordott, már az előzőekben is ismertetett objektumoknál is megfigyelt szürke, faszenes rétegbe mélyedt. A kemence száját nem sikerült meghatározni, de a kutatóárok északi metszetfalán megfigyelt égett, hamus, vékony csíkok alapján nagyon valószínű, hogy északi irányból fűtötték. Méretei alapján nem tartjuk háztartási kemencének. Kezdetben felmerült, hogy a gerendák, illetve a kemence az ismertetett IV. építmény részei lettek volna, ezt azonban nem tudjuk bizonyítani. Mindenesetre az bizonyos, ha ez a IV/a. építmény szabadon állt, akkor valamilyen fakonstrukcióval védték. Mivel a kemence omladékából és tüzelőteréből lelet nem került elő, csak a stratigráfiai viszonyok segíthetnek korának meghatározásában. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt megállapíthattuk, hogy az IV/a. építményt a természetes kelet-nyugati árok humusszal feltöltődött déli lépcsőjének szélére építették 36 . Kiderült továbbá, hogy a Színház utcában feltárt építmények felhagyását, pusztulását követően egyszerre töltötték fel területüket, nagyrészt a volt Honvédelmi Minisztérium belső udvarairól ismert szemetes, szürke réteggel. Ezt a kemencétől északra eső területen sötétbarna, sok famaradványt és bőrhulladékot tartalmazó vastag feltöltés lerakódása vagy idehordása előzte meg. Ez utóbbi rétegből került elő egy 11-20 cm átmérőjű, Szintjük ugyancsak 160,05 Afin 159,96 Afin. Kelet-nyugati ármérő: 120 cm, észak-déli átmérő: 80 cm. Ugyanis a kemence alatt szürke feltöltés, 159,67 Afin szinten a márga altalaj jelentkezett, míg északi végénél 158,88 Afin mélységben is a fekete őshumuszt bontottuk. 213
