Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240
KÁRPÁTI ZOLTÁN 210 cm hosszú tölgygerenda. Rajta több helyen sikerült megmunkálási nyomokat megfigyelni. 37 A feltöltésekből származó további leletek jellegükben megegyeznek a feltárt objektumokból származó anyaggal, így minden bizonnyal az épületek használatakor a mindennapi élethez tartozó, felhalmozódott szemetet terítették el a területen. Ezután a mai Színház utca területén a planírozás felületének kisebb kövekkel való felszórásával létrehozták a középkori Szent János utca első burkolatát. 38 Az utat nem sokáig használhatták, amit a felette lévő vékony, az útburkolat alatti szemetes agyaggal szinte megegyező lerakódás mutat. A mai utca ezen középső részén, a IV. építmény környékén, az említett út felett finom, fehér, illetve világosbarna színű, vastagon elterített kőporréteget találtunk. Erre vöröses agyag került, amelynek felületét kőburkolattal látták el. 39 A leírt terület közvetlenül az utcának nevet adó Szent János ferences kolostor temploma előtt található. A templomról közvetett adatok alapján tudjuk, hogy 1260-70 között már állt. Csekély falmaradványainak egy része az északi és a nyugati oldalon maradt ránk. 40 Az északi támpillérsor nyugati tagja alapozási padkájának szintje azonos az utca második kövezetének ezen a részen mért szintjével. 41 Ennek alapján a kőporos réteget a templom építésekor keletkezett kőfaragó hulladékkal hozhatjuk kapcsolatba. Megerősíti ezt az azonosítást, hogy ez a réteg csak a templom előtt és attól kissé északra szolgált az itteni természetes mélyedés megszüntetésére. A második útfelület szintje közel azonos a 1. számú kőépületnél azonosított építési réteggel. így a Honvédelmi Minisztérium udvarán megfigyelt faszerkezetű épületek, illetve a Színház utcai építmények planírozása közötti hasonlóság, továbbá az azonos szintek arra utalnak, hogy itt még a XIII. század folyamán jelentős területalakítás történt. Az imént bemutatott építmények legnagyobb része az első középkori település tanúja. A település lakosai épületeik kialakításakor igazodtak a terep alakulatokhoz, azokat kihasználták, de a szükséges mértékben módosítottak is azokon (szintkiegyenlítő feltöltések, mesterségesen létrehozott külső járószintek stb.). A létrejött település szerkezetének meghatározására nem rendelkezünk elegendő adattal. Az biztosnak tűnik, hogy az egyelőre rendszertelen elhelyezkedésűnek látszó házak nem igazodnak a középkori város itt húzódó két kövezett burkolatú útvonalához. Tudjuk, hogy az épületek nem teljes egészében épültek kőből. Alapfalaikban egyes esetekben csak egyetlen sorban (I. építmény), máskor szinte falszerűen rakva használtak kőanyagot (III. építmény) az építők. Felmenő faluk favázszerkezet volt, amelynek kitöltése változatos megoldásokat mutatott. Több esetben megfigyelhettük, hogy a falakat talpfákra ültették. Sikerült bizonyítani, hogy ezek az épületek nem veremlakások voltak. Az I. építménynél megfigyelt külső járószint közel azonos A vizsgálatokat Grynaeus Andrásnak köszönöm, aki több, félbehagyott fűrészelés és kb. 2 cm élhosszúságú szalu nyomait fedezte fel a gerenda felületén. Ennek szintje délen 160,30 Afm, északon 160,00 Afm. Szintje délen 160,80 Afm. ALTMANN 1973. 3. kép; GYÖRFFY 1997. 145.p., HO. VIII. 121-123 A szintadat 160,80 Afm. - Köszönöm Altmann Juliannának, hogy betekintést engedett a templom felmérési rajzaiba. 214
