Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160

A SÁNDOR-PALOTA, A TELEKI-PALOTA ÉS AZ UDVARI ISTÁLLÓ A Teleki-palotái, emeleti felmérési alaprajza, 1858. (MOL T62. No. 1472/3.) épületbe, amelyhez a palota kápolnáját rendelte. Az új épülettel a Szent György tértől a palota felé vezető út lényegesen kiszélesedett, kis részben a Zeughaus és a palota közti térség nyugati részét is elvéve. A funkcióját vesztett templomtorzót és romos préposti házat így feltehetően még az 1770-es években lebontották. Ez tulajdonképpen a Szent György tér igazi születésnapja, hiszen ekkor jelentősen megnagyobbodott, az addigi kelet-nyugati hosszúkás térség az északi oldalon lévő újabb térséggel L alaprajzúvá bővült. A XVIII-XIX. század fordulója nagy változásokat hozott a tér életében: az addigi katonai épületeket részben arisztokrata paloták váltották fel. A tér északnyugati oldalánál - a korábbi ágyúállások helyén - lévő telket 1787 tavaszán Teleki József gróf katonai árverésen vette meg. Titkára, Cornides Dániel, a pesti egyetem tanára hívta fel erre a szép kilátást ígérő házhelyre a figyelmét.

47 Az első, még kissé konzervatív, barokk tervet egy óbudai építőmester, Johannes Michael Mangl

48 készítette. Csak főhomlokzatát és a főhomlokzati metszetet tartalmazó lapja maradt fenn a Teleki-levéltárban.

49 A XVIII. század közepén népszerű, 47 F. CSANAK 1978. 553-584.p. Vonatkozó hely: 572. 48 Manglról: FARBAKY 1985. 171.p. 49 MOLT 51. No. 3. Először publikálta: CZAGÁNY 1966. 172/203. kép. 145