Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160
FARBAKY PÉTER ún. Grassalkovich-kastélytípusra emlékeztető, 2+3+3+3+2 tengelybeosztású, egyemeletes, manzárdablakokkal gazdagított homlokzata reprezentatív, de Teleki tetszését nem nyerte el: a vérbeli barokk architektúra fölött addigra már eljárt az idő. Teleki végül egy pozsonyi építésszel, Anton Fischesszel építtette meg egy év leforgása alatt, 1789-ben kétemeletes palotáját. Az alapozás közben faragott (nyilván középkori) köveket, valamint a török ostromok idejéből ágyúgolyókat és bombadarabokat találtak. 50 Az épület tömege a klasszicizmus ízlése szerint kubusszerű, csak a középrizalit háromaxisos része hangsúlyosabb kissé. Egy 1792es budai házösszeírásban az újonnan épültek között szerepel, majd az 1804-es újabb regisztrálásból egyértelműen kiderül, hogy a konyhák száma alapján 12 lakás lehetett itt, s így az épület bérháznak s korántsem arisztokrata palotának épült, ahol csak a tulajdonos lakik. 51 Rosier János Kristóf Kalender von Ofen und Pest című munkája 11 lakásról számol be. 52 A Teleki-palota U alaprajzú volt, a belső udvart három oldalról vették körül épületszárnyak, kivéve a földszintet, ahol az istálló a negyedik oldalon zárttá tette az udvart. A Szent György tér felőli keleti oldalon, a középrizalit tengelyében nyílt a kéthajós kapualj, amelyhez a háromkarú főlépcsőház tere kapcsolódott. A szintenkénti 3-4 lakást a fő-, illetve a déli oldalszárnyban elhelyezkedő melléklépcsőházból lehetett megközelíteni. 53 Az abszolutizmus idején Albrecht főhercegnek, Magyarország helytartójának hivatala került a Teleki-palotába. 1857. május 26-án a Kincstár vette meg az épületet a Teleki családtól. 54 Ettől kezdve itt működött a Honvéd Főparancsnokság. 1858ban már ennek tervezett átalakítása miatt készült el egy felmérés, ám ezt akkor még nem követték munkálatok. 55 A kiegyezés után az épületben ideiglenesen a Belügyminisztériumot helyezték el. 56 1869. március 31-én írták alá kérvényüket Frey Lajos és Kauser Lipót a „régi Helytartósági Elnökségi Hivatal és lakóház" (Teleki-palota) átalakítására. 57 A legfontosabb változás, hogy a nyugati szárny egyemeletesből kétemeletessé alakult, s ehhez hozzáépült még egy szintén alápincézett, félnyeregtetővel lezárt földszintes szárny, amelynek északi része nyugat felé egy nyúlványban végződött: itt voltak az istállók az alagsorban és a földszinten. Az udvar többi három oldalán öntöttvas szerkezetű függőfolyosó-rendszert építettek ki, az északi szárnyba egy harmadik, íves karú lépcső készült. Az építési engedélyt 1869. május 18-án adták ki, az átalakítás 5U F. CSANAK 1978. 572-573.p. 51 BORSOS 1972. 73.p. H/1. melléklet; illetve III/l. melléklet. 52 JACOBY 1932. 1-4. fiiz.l04.p. Az épület eredeti állapotára következtethetünk egy 1858-ból származó felmérési tervsorozat alapján, őrzési helye: MOL T 62. No. 1472. 1-4. (Pince, földszint és a két emelet alaprajza). BFL XV. 9. Kéziratok gyűjteménye. BÁNRÉVY György: Buda topográfiája. Kézirat 6453/5. hrsz, H-I-J jelzeteken. 55 Ld. az 53. jegyzetet. 56 LUKÁCS 1996. 91.p. 57 BFL XV. 302. BMT 771. 146
