Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE látogatott - uralkodói rezidencia lett, amelynek reprezentációs és funkcionális igényei fokozatosan szétszakították a korábbi térbeli kereteket (az északi zárófal lebontása, a Királyi istálló és lovarda bővítése, a Zeughaus lebontása, új palotaszárnyak építése). Mindezek mellett a korszak vége felé a tér még erősebb rezidenciális- reprezentációs jelleget nyert az által, hogy az uralkodócsaláddal rokon Habsburg József Ágost főherceg itt telepedett le. Ez a civil jelleg a körülmények hatására politikai színezetűvé vált (a főherceg 1918-1919-es ténykedése). A korábban békés, poros hangulatú Szent György tér fél évszázad alatt az ország egyik legfontosabb hatalmi gócpontjává vált, miközben teljesen megszűnt a korábban meghatározó direkt katonai jelleg (a laktanyák és a fegyvertár), eltűntek a polgári élet rekvizitumai (a lakóházak, a vízmű, az evangélikus templom az iskolával - kivéve a színházat!) és a főnemesi rezidenciák. A második szakasz jellemzője a térnek hatalmi központtá alakulása. A döntő változást tulajdonképpen egyetlen mozzanatnak tulajdoníthatjuk: amikor a királyi palota kormányzói lakóhellyé és hivatallá vált. Hozzá kell azonban tennünk, a kormányzói és kormányzati hatalom lokális koncentrációja a Várnegyed és környéke egészében is szembetűnő: a szóban forgó helyszín tőszomszédságában, a Dísz tér 1-2. szám alatt működött a Külügyminisztérium, a Szentháromság téren a Pénzügyminisztérium, az Úri utca-Országház utca közötti tömbben a Belügyminisztérium, a Várhegy lábánál, a Clark Ádám téren a Kereskedelemügyi, mellette az Iparügyi Minisztérium. - Igaz, a külügyi tárca kivételével a többi már a Monarchia idején is ezen a helyen működött. A Szent György tér politikai, hatalmi centrummá válása azonban szükségképpen magában viselte végzetét is. Ez nem annyira az amúgy is elkerülhetetlen háborús pusztulására értendő, hanem az 1945 utáni hatalomváltás következtében előállt tökéletes presztízs vesztésre, amely helyszínünk sorsát napjainkig meghatározza. A Szent György tér 1945-től napjainkig A Szent György tér további sorsa sokáig összekapcsolódni látszott a királyi palotáéval. Már közvetlenül a romeltakarítások megkezdése után felmerült, hogy a palota ismét politikai szerepet kapjon: „Legalkalmasabb székhelye a mindenkori államfőnek, illetve a legfőbb kormányzati szervnek." Ugyanekkor más lehetőség is felvetődött: „Nagy méreténél fogva rendeltetésében megosztható, s az északi épületrészek, de különösen a Krisztinavárosi szárny, kulturális intézmények, esetleg hivatalok elhelyezésére szolgálhatnának." 214 1949-től 1956-ig az előbbi megoldás nyert elfogadást, 215 sőt az új politikai központnak 1954-re már el is kellett volna készülni, 216 sőt a palotaegyüttes még a korábbinál is jobban elkülönült volna az északabbi területtől. Az első tervváltozat szerint a palotát védőárok vágta volna el a nagyjából az északi zárófal vonalában húzódó Szent György tértől. Ennek Fischer Józsefnek, az FKT elnökének előterjesztése, 1945. december 14. Közli: KÓKAY 2001. 323-324.p. KOIXÁNYI 1990. 58-59.p.; PRAKFALVI 2001. 348.p. Az 1952. évi dokumentumokat közli: KÓKAY 2001. 325-326. p. 101
