Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
MAGYAR KÁROLY megfelelően az istállót és a mai „A" épület egy részét elbontották volna. 217 Ez a terv az alapelképzelés változatlansága mellett - 1955-ig háromszor módosult. 218 Az egyik későbbi variáció szerint az árok helyett már csak egy - nagyjából a régi kapu helyén, illetve attól kissé nyugatra emelt - kapuépítmény („G" szárny) választotta volna el az együttest a tértől, amelyet nyugatról az istálló északi tömbje helyén kialakított őrségi laktanya („H" és "J" szárny) vigyázott volna, mellette nagyméretű garázzsal („K" szárny). 219 Szerencsére mindezekből semmi nem valósult meg! Az építkezés 1954-1955-re gazdasági okok miatt gyakorlatilag ellehetetlenült. 1956-ban már a korábbihoz képest más, kulturális és tudományos felhasználásra vonatkozó elképzelések is felmerültek. 220 A királyi palota egészének helyreállítása szempontjából meghatározó jelentőségű volt, hogy egy 1946-os kisebb szondázás után 1948 őszén elkezdődött az együttes régészeti kutatása, 221 ez azonban a palota északi részét még nem érintette. A tér és környékének építészeti összképében csak kisebb változások történtek. A romeltakarítások során általában csak egyes épületrészeket - pl. a Sándor-palota második emeletét a keleti oldalon, és a teraszt 222 - bontották el. Kivétel ez alól a Tábori püspökség (a korábbi mérnökkar - Dísz tér 18.) barokk eredetű épülete, melyet 1951-ben teljesen lebontottak. 223 A hely presztízsét jelzi, hogy a Teleki-palota romos épületében 1953-ban munkásétkezőt és iparitanuló-otthont rendeztek be, utóbb laktanyának használták a vári katonai őrség céljára. 224 A romeltakarítást követő állagmegóvási, helyreállítási munkák komolyabb formát csak a Sándor-palota esetében öltöttek. Itt - az elbontott második emelet és a terasz kivételével - 1955-1956-ban megtörtént a leomlott homlokzatok és boltozatok újjáépítése, az épület lefedése. 225 Akkor még senki sem sejthette, hogy ezt jó harminc évig semmilyen egyéb munka nem követi. Különösen azért nem, mert 1957-1960-ban fokozatosan megváltozott az elképzelés a királyi palota további hasznosításáról, és ez a Sándor-palotára és egyben a tér többi részének sorsára nézve pozitív változást ígért. 226 217 KOLLÁNYI 1990. 59.p.54. ábra 218 Uo. 60-69.p. A tervvázlatot közli: KÓKAY 2001. 326.p. Leírása A Budai Palota helyreállításának területfelhasználása címmel uo.327-328.p. 220 PRAKFALVI2001. 348-349.p. 221 GEREVICH 1966. 9-10.p. 222 CZAGÁNY1966. 162. p. 223 Budapest Műemlékei I. köt. 580.p. CZAGÁNY 1966. 174.p. Az akkori ásatásokban résztvevő kollégák szóbeli közlése alapján tudom, hogy az építkezéseken foglyokat dolgoztattak. Ezért, és vélhetőleg a kormányzati központ építése miatt lehetett szükség a katonai őrségre. 225 Uo. 162.p. 226 Uo. 46-47.p.; KOLLÁNYI 1990. 70-88.p.; PRAKFALVI 2001. 349-350.p. Érdekes, hogy még a röviddel korábban, 1956-ban tartott lakossági fórumon nyilatkozó civilek többsége is a kormányzati központ megvalósítása mellett foglalt állást, holott ekkor ennek az álláspontnak a képviselete már nem volt kötelező, lásd: „Hozzászólások (az) 1956. augusztus 16-án a KGMTI kultúrtermében a »Vár újjáépítésének tervei« címmel megtartott ankéthoz". Közli PRAKFALVI 2001. 3. melléklet, 355-358. p. 102
