Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KAROLY A romos Szent György tér, 1945. Fénykép, Kunszl János felvétele. BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár. Aromba dőlt épület furcsa hangulatát egy szovjet haditudósító pillanatképe érzékletes formában örökítette meg: „A miniszterelnöki palota dísztermében kitüntetések moarészalagjainak szétesett gombolyagjai, némelyik majdnem egy kilométer hosszan tekereg, szerpentinként övezve a bútorok roncsait. A kiégett ablakokban sárga-kék és piros szegélyű világoszöld szalagok lobognak a szélben az udvar fölött. Érdemrendek tízezreire akarták szétvagdalni őket. ... Láttam a lövedékektől szétzúzott mellvéd omladékait, a miniszterelnök ebédlőjét, azután pedig a viszonylag kevéssé sérült könyvtárat is. A miniszterelnöki palota mellől egyenesen a felrobbantott Lánchídra néz le egy kis acélbunker, géppuska-tüzelőállás, ahonnan a hidat hosszirányban lőtték."

213 Az 1850-től 1945-ig eltelt 95 év alatt a Szent György tér és környékének szerepe a korábbiakhoz képest teljesen átalakult. A változás két, egymást követő, egyben egymást kiegészítő szakaszra osztható. Az első időszak a felsőszintű állami vezetés, a Helytartóság átmeneti megjelenésével kezdődött (Albrecht főherceg, kormányzó lakóhelye a Sándor-palotában, illetve hivatala a Teleki-palotában). Ezt - rövid kihagyást követően - a miniszterelnök folyamatos rezidenciális és hivatali jelenléte váltotta fel, s a tér egészen 1944-ig a politika színterévé vált. Eközben fizikai értelemben is lépésről-lépésre nagyobb teret nyert a helyszínen már régebben jelenlévő katonai felső vezetés (Honvédelmi Főparancsnokság a Teleki-palotában, majd az új Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság épülete). Ezzel párhuzamosan a királyi palota szerepe is fokozatosan felértékelődött, helytartói lakóhelyből kedvelt - ha nem is túl gyakran LUKNYICKIJ 1980. 194.p. 100