Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE aztán őt magát a török követ vitte el kocsiján követségére." - írja később Horthy, 207 aki az események megtörténtekor még nem sejtette, hogy alig hét hónap múlva maga is hasonló helyzetbe kerül. A háborúból történő 1944. október 15-i kiugrási kísérletkor Budapesten néhány óra alatt a Szent György térre és a királyi palotára zsugorodott a kormányzó hatalmi bázisa. Horthy ezt mérlegelve aligha dönthetett másként, minthogy másnap hajnalban utasítást adjon testőrségének: az ostromhoz készülődő német csapatokkal szemben ne tanúsítsanak ellenállást. A Sándor-palotában október 15-éről 16-ra virradó éjszakán a minisztereivel tárgyaló Lakatos miniszterelnök volt az, aki - Horthy két közvetlen alárendeltjének, a katonai- és kabinetiroda-vezetőnek kérésére - felvette a kapcsolatot a német követséggel „a kormányzónak és családjának a német birodalom védelme alá helyezéséről". Horthy, akit október 16-án kora reggeltől az SS vári parancsnoksági épületében gyakorlatilag fogva tartottak, aznap délután katonai őrizet alatt rövid időre visszatérhetett a palotába személyes holmijaiért, és láthatta az épület kifosztását. Lakosztálya fürdőszobájában került sor utolsó hivatali döntésére: engedve a zsarolásnak lemondott a kormányzóságról, és egyben miniszterelnöknek nevezte ki a nyilas vezető Szálasi Ferencet. 208 A hatalomátvétel után Beregfy (Berger) Károly honvédelmi miniszter a Szent György téren eskette fel a katonai vezetés jelenlévő tagjait a nyilas kormányra. 209 Az 1944. november 4-én nemzetvezetőnek kinevezett Szálasi is a téren fogadta a testőr­díszszázad tisztelgését. 210 A Sándor-palota új lakója azonban csak másfél hónapig örülhetett előkelő rezidenciájának, mert a szovjet csapatok gyors előrenyomulása miatt december 1-én kormányával Sopronba tette át székhelyét. 211 Budapest 1944 karácsonyától 1945. február 13-ig tartó ostroma során a Vár és benne a Szent György tér sem kerülhette el sorsát. A királyi palota és a tér rendkívül masszív épületei mintegy kínálták magukat az „utolsó bástya"-szerepre, így nem csoda, hogy a környék valamennyi épülete erősen megsérült. Leginkább a Sándor-palota sínylette meg az ostrom pusztítását, déli részén az emeletet lebombázták, a nyugati homlokzat kaputól délre eső részén egyetlen hatalmas bombatölcsér tátongott. 212 HORTHY 1990. 287.p. Horthy nem egészen pontos, ugyanis Kállay azon az alagúton hagyta el a Sándor-palotát, amelyet a kormányzó utasítására újonnan építettek ki még a második világháború kezdetekor, összekötendő a vári fő vezetési pontokat: a királyi palotát, a miniszterelnökséget, a Honvédelmi Minisztériumot, a Vezérkari Főnökséget és a Külügyminisztériumot. HORTHY 1990. 303-315.p. Sajnos e közismert eseményre vonatkozóan nem sikerült írott forrást találnom. Az eseményről készült fénykép a sajtóban is megjelent. Pl. Képes Vasárnap 1944. november 7. Erre a képre Kókay György volt szíves felhívni a figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm! MTK III. 999.p. Szálasi egy darabig valószínűleg a királyi palotában is rezideált, illetve rezideálhatott, ugyanis mint nemzetvezető, azaz tulajdonképpen államfő, joggal lakhatott a palotában. A nemzetvezetőnek a Szent Koronára tett esküjére a királyi palota márványtermében (valószínűleg a bálteremben) került sor. Minden valószínűség szerint ez volt a palota falai között az utolsó „ünnepélyes" esemény, amelyen mellesleg József főherceg és fia, József Ferenc is részt vett, MT8. 1192.p. CZAGÁNY 1966. 162.p. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom