Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336

Kalmár Ella A „statisztikai" Nagy-Budapest 1900-ig Pestújhely adataival együtt. Adatai 1900-ig Rákospalota adataiban, 1909-ben Rákospalotából kiválva lett önálló község. 1902-ben Csömörből kiválva lett önálló község. 1920-ig Sashalom, továbbá 1930-ig Mátyásföld adataival együtt. Adatai 1920-ig Cinkota adataiban, 1923-ban Cinkotából kiválva lett önálló község. Adatai 1930-ig Cinkota adataiban, 1933-ban Cinkotából kiválva lett önálló község. 1900-ig Rákosliget, továbbá 1910-ig Rákoshegy adataival együtt. Adatai 1900-ig Rákoskeresztúr adataiban, 1907-ben Rákoskeresztúrból kiválva lett önálló község. Adatai 1910-ig Rákoskeresztúr adataiban, 1921-ben Rákoskeresztúrból kiválva lett önálló község. 1900-ig Pestszentlőrinc adataival együtt. Adatai 1900-ig Kispest adataiban, 1909-ben Kispestből kiválva lett önálló község. 1897-ben Soroksárból kiválva lett önálló község. Neve 1924-ig Erzsébetfalva, 1924-1932 között Pesterzsébet, 1932-től Pestszenterzsébet Adatai 1920-ig Soroksár adataiban. 1930-ban Soroksárból kiválva lett önálló község. 1890-ig Erzsébetfalva, 1920-ig Pestszentimre adataival együtt. 1873-ban Nagytétényből kiválva lett önálló község. Neve 1915-ig Kistétény. Az egyes népszámlálások az anyanyelvet eltérő részletezésben publikálták,

36 így Thirringet követve a legnagyobb számúakat egyenként, a többit összevontan adtuk meg. Az 1880. és 1890. évi községsorosan publikált számokat Thirring adatait felhasználva egészítettük ki. 1880-ban ugyanis még szerepelt a „beszélni nem tudók" Rákospalota Pestújhely Rákosszentmihály Cinkota Sashalom Mátyásföld Rákoskeresztúr Rákosliget Rákoshegy Kispest Pestszentlőrinc Pestszenterzsébet Pestszentimre Soroksár Budatétény 36 1880-ban anyanyelv: magyar, német, tót, oláh, rutén, horvát-szerb, egyéb hazai nyelvű, külföldi nyelvű, beszélni nem tudó. 299