Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336
Kalmár Ella A „statisztikai" Nagy-Budapest gálódása után Kovács Alajos a fővároshoz keletről kapcsolódó falvakat (Cinkota, Rákoskeresztúr, Rákosliget) és Budatétényt nem, míg Pesthidegkutat és Békásmegyert a szomszédos községekhez tartozónak, azaz Nagy-Budapest részének tekinti. A fővárosi agglomeráció egyöntetű és az összehasonlíthatóságot biztosító vizsgálatához elengedhetetlenül szükségessé vált a magyar hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek megállapodása a Nagy-Budapesthez sorolandó községekről. E megállapodásra az 1920-as népszámlálás foglalkozási adatainak feldolgozásakor, 1924 őszén került sor. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal iratanyagában található Thirring Gusztávnak 10 , a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatójának és Kovács Alajosnak, a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal aligazgatójának, levélváltása. 11 A további évtizedekben ez a megállapodás határozta meg a statisztikai Nagy-Budapesthez tartozó községek körét, ezért a levelekből részletesen idézünk. Thirring Gusztáv 1924. október 10-én kelt levelében a következő szempontokat fogalmazza meg: „[...] Nagy-Budapest gyűjtő fogalma alatt [...] azon községek volnának számítandók, melyeknek területe Budapest területével közvetlenül határos, de ezek közül is csak azok, amelyek építkezési viszonyaiknál és a lakosság foglalkozási összetételénél fogva annyira városi jellegűek, hogy feltehető hogy azoknak lakossága tulajdonképpen Budapesten telepedett volna meg, ha anyagi körülményei ezt megengedték volna." „Nézetem szerint csak azon községeket kellene figyelembe venni, melyeknek lakossága foglalkozásánál fogva városi jellegű, tehát ahol az iparral, kereskedelemmel és közlekedéssel foglalkozó lakosság, valamint a közszolgálatokhoz és szabad foglalkozásokhoz tartozó elemek nagy többségben vannak." Thirring Gusztáv e szempontok alapján 13 községet tekint megfelelőnek: „Ilyen községek illetve városok Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Kispest, Pestszentlőrinc, Pesterzsébet, Csepel, Albertfalva és Budafok [...]." További öt község részben felel meg a szempontoknak: „Megfontolás tárgyává kellene tenni, nem kellene-e még ide felvenni Alagot, ahol a lakosságnak csak 8%-a őstermelő, valamint Cinkotát és Rákoscsabát (az előbbit különösen Mátyásföld és Sashalom miatt), ahol az őstermelő népesség ugyan 20-25%-ra rúg, de a Budapestre gravitáló elemek is igen nagy számúak." 10 Thirring Gusztáv (1861-1941) statisztikus, 1906-1926 között a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója. 11 BFL IV. 1419. a. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai. Általános iratok. (1924. évi iktatott iratok 603/1924. és 659/1924). 291
