Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Szemző Hanna: Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben 93-119

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. Az Am Spitz. Floridsdorf, 1899 M. Sperling felvétele Archiv des Verlagesför Photographie In: Floridsdorf 1880-1930. Album. Verlag für Photographie, Wien, 1997 elkülönülve fejlődött a fővárostól.

3 Tökéletes ellentéte volt a magát császárvárosként és kulturális központként definiáló „történelmi Bécsnek", a XIX. század nagyvárosának. Annektálása azért is különösen érdekes példája a bécsi urbanizáció történetének, mert a poszt-liberális nagyvárostól

4 a modern metropoliszhoz vezető átmenetet an3 Erre utal, hogy 1888-ban Bécs elővárosainak telekkönyvi nyilvántartásában (Kataster der Vororten Wiens, 1888 ) nem is tesznek említést Floridsdorfról. 4 A „poszt-liberális" terminussal Leonardo Benevolo jellemzi a XIX. század második felének nagyvárosát, ahol a korábbi liberális gyakorlattal ellentétben az infrastrukturális fejlesztések már egyre inkább közfeladattá váltak, és szigorú szabályozás alá estek. A poszt-liberális városra legjobb példa Haussmann Párizsa. Amikor Benevolo megkülönbözteti ezt a típust a XX. század elejének modern európai városától, a leghangsúlyosabb eltérésnek az építészeti szemléletmód megváltozását tartja. Míg az építészek számára a poszt-liberális városban a kereskedelem és a termelés kapott kiemelt szerepet, addig a modernben az otthon vált elsődlegesen fontossá. A modern építészek egy szerkezetében egészen új várost képzeltek el, amely „arra volt hivatva, hogy meghaladja város és vidék hagyományos kettősségét illetve ennek természetes következményét: a városi telkek magánszemélyek általi, anyagi haszonszerzésüket szolgáló kisajátítását. A modern építészek a legkorábbi időktől fogva bírálták köz94