Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Szemző Hanna: Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben 93-119

Szemző Hanna Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben nak politikai kontextusába, a hatalmuk csúcsán lévő keresztényszocialisták és a feltartóztathatatlanul erősödő szociáldemokraták küzdelmébe illesztve teszi megragadhatóvá. A következőkben ennek a politikai csatának a szempontjából kívánom megvizsgálni Floridsdorf Bécshez csatolását és az egyesítést végrehajtó keresztényszocialista polgármester, Kari Lueger városirányítási elképzeléseit. Lueger Bécsé Bécs három bővítése a XIX. század második felében a városi modernizáció három lépcsőfokátjelentette. Az első, az 1850-es, végleg lezárta Bécs XVII. századig visszanyúló „barokk"

5 vagy „arisztokratikus" korszakát és megteremtette a poszt-liberális várost. A virágzásnak indult polgári Bécsben az első kerületet körbezáró, a városközpontot védő katonai erődítmények lebontása (1857), majd a terület beépítése már fizikai értelemben is egyesítette az addig leginkább csak adminisztratív értelemben összetartozó várost. A Ring eklektikus lakó- és középületei kőbe vésve hirdették a nagypolgárság gazdasági hatalmát és értékrendjének győzelmét: a jog uralmát, az oktatás és a kultúra (elméletben) mindenki számára szabad hozzáférhetőségét és kiemelt szerepét. Hiszen a Ring legelegánsabb helyére épült a Parlament, mellette állt a városháza és az egyetem, velük szemben pedig a Burgtheater. Lakóépületei túlnyomó többségében keveredett egymással az arisztokrácia és a nagypolgárság, ezzel is bizonyítva, hogy az utóbbi gazdasági meghátrálásra, exkluzivitásának részleges feladására késztette az előbbit.

6 Stefan Zweig kiváló jellemzést ad erről a korszakról visszaemlékezéseiben. Számára ez jelentette a biztonság világát: „Csaknem ezer éves Osztrák Monarchiánkban mintha minden örök életűnek készült volna, s az állam volt e maradandóság legfőbb szavatolója. A jogokat, melyet polgárainak biztosított, a parlament védte, a nép szabadon választott képviselete, és minden kötelességének is pontos keretet szabott. .. .Mindenki tudta, mennyije van, mi illeti meg, mi szabad és mi tilos. Mindennek normája volt, meghatározott súlya és mértéke."

7 Pedig azok a változások, amelyek - sok egyéb kül- és belpolitikai tényező mellett - ennek a nyugodt bécsi világnak a felbomlásához vezettek, ekkor már érlelődtek, csak Zweig, számtalan liberális bécsi polgárhoz hasonlóan, nem vett tudomást róluk. érdek és magántulajdon összekapcsolását, mely a polgári város alapját képezte, és egyértelmű alternatívát javasoltak: minden városi föld köztulajdonba vételét." BENEVOLO 1981. 765-862., 863. p. 5 Hermann Broch jellemzi barokk birodalmi központként az abszolutizmus korának Bécsét. BROCH 1988. 54. p. 6 SCHORSKE 1998. 33-65. p. 7 ZWEIG 1981. 13. p. 95