Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231

Czaga Viktória Egy világváros margóján - Pesthidegkút hidegkutat is kapcsolja be Nagy-Budapest élelmezési akciójába. Egy év múlva, 1946 májusára a háborús nyomorúságot éppen hogy kiheverte a község, bár még jó ideig kísértett a háborús ínség. Erre utal az elöljáróságnak a járási főjegyzőhöz intézett jelentése, miszerint képtelenek megakadályozni a mezőgazdasági termények mind gyakoribbá váló lopását. 37 A tavaszi mezőgazdasági munkákat elvégezték, a háború alatt kb. egyharmadára csökkent, legyengült állatállomány erőállapota fokozatosan ja­vult, 38 s a lakosok a Vöröskereszt révén éppen hogy tudomást szereztek fogságba hur­colt 39 családtagjaikról, midőn sor került a kitelepítésre. Ófalu 1489, az 1941-es népszámláláskor magát német anyanyelvűnek valló lakosából összesen 1320-at telepí­tettek ki. 40 A pesthidegkútiaknak most sem volt szerencséjük a történelemmel: kitelepí­tési mentességet, mint a pilisi bányászfalvak lakossága, nem kaphattak. A kitelepítés nemcsak Pesthidegkút-Ófalu németajkú lakossága számára jelentett mind a mai napig ki nem hevert veszteséget, de érezhetően visszavetette a falu gazda­sági fejlődését és nyomot hagyott arculatán is. Az elhagyott német portákra a cseh­szlovák-magyar lakosságcsere következtében a Felvidékről, valamint az Alföldről egészen más hagyományokkal, szokásokkal, gazdálkodási ismeretekkel vagy éppen szegénységük miatt ezek teljes hiányával jöttek telepesek. Sokszor kerültek önhibá­jukon kívül abszurd helyzetbe azzal, hogy az itt hagyott német javakból csak házat utaltak ki nekik, vagy a ház mellé jószágot - istálló, sertésól nélkül. 41 36 8300 felnőtt rászoruló és 700 nyolc éven aluli gyermek ellátásáról kellett gondoskodnia az elöljáró­ságnak. Különösen a gyermekek ellátását viselte szívén, jóllehet az "orosz csapatok és parancsnok­ságok oly kevés tehenet hagytak meg, hogy már csak a fejlődésben visszamaradt és egy éven aluli csecsemőknek adhatunk 1-2 1 tejet mindennap. Cukrot és egyéb tápanyagot általában nem tudunk juttatni a lakosságunknak." BFL V. 708. c. 44/1945. sz. 1944 őszétől a fejadag havi 3 kg kenyérliszt és 2 kg finomliszt, 60 dkg zsír - de a készletek a gabona esetében 2 hónap 18 napra, a zsír esetében 40 napra voltak elegendőek. Uo. 40/1945. sz. 37 BFL V. 708. c. 4500/1946. sz. 38 Az 1946 májusára vonatkozó havi jelentés arról számolt be, hogy már működik a bölcsőde és két óvoda, az iskolák látogatottsága megfelelő; a művelésre alkalmas szántóföldet bevetették, az egy­harmadára csökkent állatállomány erőállapota zöldtakarmány „meglehetősen jó termése folytán né­mileg feljavult". A község háztartását sikerült egyensúlyban tartani. - BFL V. 708. c. 4500/1946. sz. 39 Pesthidegkút háborús embervesztesége 114 hősi halott, a hidegkúti hadifoglyok száma 1946 májusá­ban 107, a fogságba hurcolt civileké 137. BFL V. 708. c. 4470/1946. sz. 40 TOPERCZER O. szerint (73-75. p.) az első hullámban, május 7-én 1085, a másodikban, május 8-án 263 hidegkúti hagyta el szülőfaluját. A már idézett havi jelentés szerint pedig 1320 személyt telepí­tettek ki. A kitelepítés „minden különösebb zavarok nélkül" folyt le, a mentesítettek száma 266 volt. A kitelepítés idejére a község autonómiáját felfüggesztették, amit még júniusban sem állítottak hely­re. BFL V. 708. c. 4500/1946. sz. 41 Az elhagyott „Volksbund"-javak elosztásáról Pesthidegkút Község Földigénylő Bizottsága gondos­kodott a helyi Nemzeti Bizottsággal egyetértésben. A neveket, címeket tartalmazó iratokra a szemé­225

Next

/
Oldalképek
Tartalom