Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. A Budapesthez való csatolás lehetősége 1942-től lebegett a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrűt alkotó községek, városok feje felett. Akkor a pesthidegkúti elöljáróság azzal érvelt az egyesítés ellen, hogy „mivel községünk közönsége nagytöbbségében kis egzisztenciákból tevődik, akiknek saját maguk által lakott családi házakon kívül más vagyonuk nincsen, s kereseti viszonyaik is olyanok, hogy létfenntartásukat éppen, hogy biztosítják. Ennélfogva községünk nagy része képtelen volna a főváros nagyobb közterheit (különösképpen pedig a közmüvek létesítésével kapcsolatosan [felmerülőket vállalni.]) ' 1949-ben ugyanezen érvek alapján utasították volna el a fővárossal való egyesítést, hiszen sem a lakosok anyagi helyzete, teherbíró képessége, sem a község fejlettségi szintje nem javult az elmúlt hét év alatt. Egy új, reális lehetőséggel bíró szempontot is beépítettek érvrendszerükbe a korszak politikai frazeológiáját felhasználva: Pesthidegkút, megőrizve önállóságát, a dolgozó nép kikapcsolódását szolgáló pihenőhely és nyaralótelep kívánt lenni. Ez az érv azonban nem hatott, s így az 1949-es esztendő a Budapesthez való csatolásra való felkészülés jegyében telt el. 1949 folyamán a főváros és a szakminisztériumok jelentések és kimutatások sorát kérte be az egyesítés előtt álló községektől és városoktól. Mindenekelőtt az 1950. évre szóló egyéves, majd az ötéves tervüket, hogy azt összhangba hozzák Budapestével. Az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium a Nagy-Budapesti általános rendezési terv megtárgyalására értekezletre hívta a község - legfeljebb három tagú bizottságát. Pesthidegkutat az értekezleten Viczkó Mihály vezetőjegyző és képviselőtestületi tag képviselte.

43 A székesfővárosi polgármester a község háztartási költségvetését és tervét kérte be azért, hogy azt „a Nagybudapesti költségvetésbe a polgármester VI. (pénzügyi) ügyosztály" beillessze, mert „az összhangot és az egyöntetűséget biztosítani kell." Majd pedig ugyanő kérte a község „tervmegbizottját" az augusztus 6-i értekezletre, amelynek témája „Nagy-Budapest 5 éves és 1950. évi tervberuházásainak megbeszélése."

44 Ezek a különféle kimutatások még egyszer, utoljára értékes adatokat szolgáltatnak a még önálló községekről, városokról. Az alábbi példák azt hivatottak bemutatni, hogy Pesthidegkút esetében mennyire szerény volt a község urbanizációs „hozománya". Valójában annak számbavétele az egyszerűbb, hogy mi nincs meg a városi létlyiségi jogokra tekintettel, csak általánosságban utalok. Az iratanyag a Fővárosi Levéltárban a szabályok betartásával kutatható. 42 BFL V. 708. a. 1942. július 9. 22. kgy. sz. (Kiemelés tőlem Cz. V.) 43 Az értekezletetjúnius 8-án tartották. V. 708. c. 3802/1949. sz.' 44 1949. június 15-én kelt utasítás. BFL V. 708. c. sz. n. 226