Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231

Czaga Viktória Egy világváros margóján - Pesthidegkút Máriaremete látképe, 1940 körül BTMKiscelli Múzeum Fényképtár Ltsz: 62. 161 sége és a városi közterhektől való megmenekülés. Éppen ezért nem a vagyonosok

24 jöttek Hidegkútra, hanem a kistisztviselők, kishivatalnokok,

25 akik nem akartak letelepedni, gazdálkodni, s kivenni részüket a helyi közterhekből. Munkahelyük, s így megélhetésük továbbra is a fővároshoz kötötte őket. Megjelenésükkel azonban lassan elindult az a folyamat, amely a XX. század elejétől Hidegkút nemzetiségi összetételét megváltoztatta. Ez azonban nem azt jelentette, hogy Ófalu kevert lakosú községgé vált, hanem azt, hogy körülötte, 2-3 km távolságra magyarok lakta, szerény léptékű, villanegyednek nem igazán nevezhető telepek jöttek létre: Hársakalja (3 km), 24 A jómódú fővárosi polgár számára a XIX. század második és a XX. század első felében a budai hegyvidék még elég lehetőséget kínált az építkezésre a város határán belül. 25 A községben 1908 óta folyó parcellázások és házépítések következtében a fővárosból nyugdíjas tisztviselők, családos katonatisztek, hivatalnokok, tanítók, tanárok, ügyvédek, mérnökök, iparosok, kereskedők, rendőrök, postások, gyári munkások vásároltak telket és kívántak itt építkezni. BFL V. 708. a, 1908-tól folyamatosan. 221