Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. Széphalom (3 km), Várhegy (2 km), Máriaremete (0,6 km), Remetekertváros (3 km), Szögliget (1,5 km), Erzsébettelek (1,5 km), Kővár (2 km).

26 A „telepiek" kiköltözésével a polgárosult életvitel iránti igény is megjelent a községben, amelyhez szorosan hozzátartozott a gyermekek iskoláztatása, s az egyesületi szerveződés az érdekek képviseletére, a művelődés ápolására.

27 Pesthidegkút lakosságának száma 1890 és 1941 között meghatszorozódott, ám ez a növekedés nem a helyi lakosság és a fővárosból kiköltözők „érdeme", hanem - az I. világháború után - Trianon következménye: az elcsatolt országrészek menekültjei közül számosan találtak itt otthonra. E folyamatok együttes eredményeként változott meg végérvényesen a nemzetiségi arány Pesthidegkúton, s tolódott el a magyar ajkú lakosság javára: 1920-ban 1329 magyar, 1861 német élt a községben. 1927-ben a 3263 lakosból 1697 fő lakott Ófaluban, 1584 fő a telepiek száma.

28 1938-ban már több mint hétezer lélek élt Pesthidegkúton: 80%-a magyar, 20%-a német.

29 Ófaluban kezdetben a kornak megfelelően és színvonalon az alapfokú oktatásból is csak a legszükségesebbeket tanították. A XIX. század elején 128 hat-tizenkét éves gyermek közül alig negyven járt iskolába, a tanév mindössze három-négy hónapig tartott, többnyire télen, amikor nincs munka a földeken, hiszen ezek a gyermekek korán kezdtek dolgozni, a tanító pedig kántor, községi jegyző, harangozó is volt egy személyben. A század második felében javult valamelyest a helyzet: 1881-től az egyházi mellett állami elemi iskola működött Hidegkúton, 173 tanulóból 172 fő német (az egyetlen magyar ajkú Szunyogh Miklós földesúr gyermeke). Először csak a fiúkat és lányokat választották szét, majd az osztatlan tanítás szűnt meg. A tanulási kedv és hajlandóság a nyári munkák idején lanyhult, s a XX. század elején az is előfordult, hogy csendőri karhatalom kísérte a gyermekeket iskolába. 1884-ben megépült az ófalui iskola

30 két tanítólakással és két tanteremmel (a XIX. 26 A távolság Ófalu központjától számítandó; 329, 329, 359, 200, 370, 50, 38, 9 lélekszámmal. 27 A németajkú Ófaluban a századforduló után elsőként temetkezési egylet (1903), majd önkéntes alapon tűzoltó egyesület (1910) alakult. Művelődési egyesület csak később jött létre: a Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesület Helyi szervezete (1928), majd Magyarországi Németek Szövetsége Pesthidegkúti helyi Csoportja ( 1940). A telepiek első egyesülete Máriaremetén az 1912-ben megalakult érdekvédelmi egyesület, majd 1926-ban a Pesthidegkút Villatelepeinek Kulturális és Közgazdasági Egyesülete. Még ebben az évben, a polgári értékeket nevében is felvállalva, megalakult Remetekertváros-Széphalom-Szögliget összefogásával a polgári kör. 1929-ben Remetekertváros leválva, önálló polgári kör alapszabályait dolgozta ki. Lásd BFL IV. 1427. 28 Egyéb nemzetiségiek 1920-ban: 39 szlovák, 4 rutén, 3 román, 2 horvát, 25 egyéb (?); a lakosság vallás szerinti megoszlása: 3008 római katolikus, 18 görög katolikus, 144 református, 64 evangélikus, 10 izraelita, 19 egyéb. A nemzetiségi arányok változása ellenére a római katolikus vallás hegemóniája megmaradt. BFL V. 708. c. Okmánytár. 29 BFL V. 708. c. sz.n. 30 Az épület 1961-ig szolgált e célra. 222