Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. A gazdasági szerkezet változásai A budapesti gazdaság szerkezetében két jellegzetes folyamat hozott változást az elmúlt évtizedben: a tercier szektoron belül az üzleti szolgáltatások előretörése, jelentős fejlődése, és az ipar folyamatos térvesztése, a dezindusztrializációs folyamat elindulása. (2. táblázat) 2. táblázat: A bruttó hazai termék (GDP) ágazati struktúrájának változása 1995 és 1999 között (%) Ágazat Budapest Vidék* Ágazat 1995 1999 1995 1999 Mezőgazdaság 0,5 0,4 10,4 7,2 Ipar 18,3 17,4 30,5 33,1 Ebből: Feldolgozóipar 15,8 14,9 26,1 28,0 Építőipar 4,2 4,0 5,4 5,0 Tercier ágazat 77,0 78,2 53,7 54,7 Ebből: Kereskedelem, vendéglátás 15,3 15,7 11,1 11,2 Szállítás, távközlés 10,8 12,2 9,2 9,2 Pénzügy, ingatlan-ügyletek 28,9 30,4 14,0 14,5 Közszolgáltatások 22,0 19,9 19,4 19,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 *Magyarország Budapest nélkül Forrás: Területi Statisztikai Évkönyvek 1995-99. és Magyar Statisztikai Évkönyv 1999. évi adatai alapján számította Kiss János ; Budapesti Statisztikai Évkönyv, 1999., KSH, 2000., Időszaki Tájékoztató, Makrogazdaság, KSH, Bp., 2001. Budapest és a vidék gazdasági struktúrájában mutatkozó különbségeket természetes körülménynek tekintjük, hiszen egy nagyvárost hasonlítunk össze Magyarország többi térségével, de egyúttal olyan átmeneti tünetnek, amely a gazdasági transzformációval együtt járó területi differenciálódási folyamat eredménye is. Az magától értetődő, hogy a mezőgazdaság alig van jelen Budapest gazdaságában. Kedvező ténynek tekinthető, hogy a közszolgáltatások és az építőipar terén nincs lényeges aránybeli különbség a főváros és a vidék között. A feldolgozóipar és a bányászat (az energia- és vízszolgáltatással együtt számított) aránya a vidéki gazdaságban kétszerese a 8 Lásd a 5. sz. jegyzetet. 206