Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216
Barta Györgyi Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása fővárosinak, míg az üzleti szolgáltatások budapesti részaránya ugyancsak közel kétszeresen haladja meg a vidékit. A változások tendenciáiban az a lényeges különbség a főváros és a vidék gazdasági szerkezetében, hogy a vidéki gazdaságban növekvő az ipar részaránya, a budapesti gazdaság fejlődése viszont egyértelműen a tercier jelleg erősödésével függ össze, elsősorban a magas termelékenységű tercier ágazatok fővárosi koncentrációjának köszönhetően. 1999-ben a pénzügyi tevékenységből származó GDP 53%-át állították elő Budapesten, az ingatlanügyletek a megfelelő ágazat GDP-jének 50%-át, a kereskedelem és vendéglátás 42%-át, a szállítás-posta-távközlés 53%-át adta a budapesti gazdaság. Dezindusztrializáció és ipari átalakulás Budapesten kétségtelenül elindult a dezindusztrializációs 9 folyamat, vagyis az ipar részaránya, jelentősége a budapesti gazdaságban csökkenő tendenciájú. Az ipari foglalkoztatottak száma már az 1960-as évek közepétől (ekkor érte el csúcsát mintegy 650 ezer munkahellyel) fogyni kezdett. Egészen a rendszerváltozásig valójában ennek sokkal inkább a munkaerőhiány volt az oka, mint a gazdaság tényleges változásai. Ebben az időszakban az ipar a termelésben, exportban, beruházásban többnyire Budapesten is megőrizte jelentőségét. 10 1990 után azonban az ipar egyre inkább átadja helyét a szolgáltató ágazatnak. (3. táblázat) 3. táblázat: Az aktív keresők megoszlása a budapesti gazdaságban (%) Ágazat 1970 1990 1996 1999 Mezőgazdaság 2,1 3,0 0,7 0,3 Ipar 54,6 36,6 23,6 19,3 Tercier ágazat 43,3 60,7 75,7 80,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyvek, KSH, Budapest 9 A dezindusztrializáció folyamán olyan gazdasági strukturális változásról van szó, amelynek során az ipar leépül, súlya csökken a gazdaságban, és helyét más ágazatok - a tercier és a kvaterner szektor - veszik át. A nyugati nagyvárosok gazdasága az elmúlt évtizedekben átstrukturálódott, kiköltözött a nagyvárosokból a tradicionális tömegtermelő ipar, a nagyvállalatok externalizálták tevékenységük egy részét, és tömegesen vesznek igénybe alvállalkozói munkát, külső szolgáltatásokat. A nagyvárosi szolgáltató szektor jórésze az iparhoz kötődik (SCOTT 1988.) A fejlett gazdaságokban az értéktermelés a termelés és a szolgáltatás integrációjára épül. Az ipar tercierizálódik, azaz materializálódott szolgáltatássá válik (MANZAGOL 1993. 507-533. p.). 10 BARTA 1998. 189-209. p. 207
