Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Perger Éva: Nagy-Budapest közigazgatás-szervezési dilemmái 177-200

Perger Éva NAGY-BUDAPEST KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉSI DILEMMÁI Milyen kihívások és dilemmák állnak a nagyvárosi közigazgatás előtt? Az igazgatási intézmények belső szervezeti, személyzeti és technikai kérdésein kívül, a város és környéke közigazgatás-szervezésében minden más követelmény lényegében összefoglalható oly módon, hogy egy demokratikus, igazságos és hatékony közigazgatási szerkezetnek harmonizálnia kell a városi térség térszerkezetével. Ez a gyorsan változó nagyvárosi térben igen bonyolult feladat. Egyszerre kell ugyanis követni a térszerkezeti változásokat, ugyanakkor az igazgatás működőképességének fenntartása érdekében megőrizni bizonyos stabilitást. Egyszerre kell a gyorsan változó funkcióknak megfelelni, de a rendkívül sokrétű funkciókból következő közigazgatási feladatokat mindig a legmegfelelőbb szinten, hatékonyan és gazdaságosan kell megoldani. Biztosítani kell a nagyvárosi igazgatás egységét, de módot kell adni arra, hogy a közigazgatás minél közelebb kerüljön az állampolgárokhoz, és minél rugalmasabban alkalmazkodjon a kisebb közösségek követelményeihez. A nagyvárosi igazgatásnak képesnek kell lenni a városon belüli egyenlőtlenségek kezelésére, de teret kell adnia a piaci típusú fejlesztő erők kibontakozása számára. Fenn kell tartani a nagy közszolgáltatási, infrastrukturális rendszereket, de el kell kerülni a monopolhelyzetekből fakadó kiszolgáltatottságot. Kérdés, vajon Nagy-Budapest történetében mennyiben sikerült megfelelni ezeknek a kihívásoknak. A térszerkezet és a közigazgatási szerkezet kölcsönhatása Általánosságban megállapítható, hogy a térkapcsolatok, illetve a térszerkezet spontán átalakulása hol lassúbb, hol gyorsabb ütemű, de gyakorlatilag folyamatos, e változások pedig előbb-utóbb szétfeszítik a viszonylag rugalmatlan közigazgatási kereteket. Az összefüggés azonban fordítva is igaz. A közigazgatás, mint a politikai alrendszer része, többé-kevésbé öntörvényű. A területi közigazgatás - legtöbbször államilag kezdeményezett - változásai, illetve az igazgatási kötöttségek jelentősen befolyásolják a reálfolyamatokat, a térségi kapcsolatokat. A gyorsan változó és bonyolult térszerkezetű nagyvárosi térségekben ez a kölcsönös összefüggés sokkal izgalmasabban, egyben ellentmondásosabban ragadható 177