Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25

Enyedi György Nagyvárosi régiók A városrégiók társadalmi-térbeli átalakulásának más következményei is vannak. Az - egyre megosztottabb - népesség növekedése és a városi térségek kiterjesztése következtében a városrégió munkahelyek, lakóhelyek és közlekedési terek szabálytalan keverékévé vált, ami negatív hatással van az életminőségre és a környezet állapotára. Az egyik, jól ismert (s már régen jelenlévő) hatás a városközpont fizikai és társadalmi leromlása (főleg, amikor a jó munkahelyek - irodaházak, állami hivatalok - is külső városrészekbe telepednek). A szerény jövedelműek lakótelepei pedig nagy távolságra, a közép- és felsőosztálybeli elővárosokon kívül jelennek meg, ahonnan órákat kell utazni a munkahelyekre. A kulturálisan heterogén, többközpontú, társadalmilag és térben polarizált városrégió: az egyenlőtlen fejlődés töredezett sakktáblája, mely főleg Európánkívül, egyre jobban szétszóródik. E nagy városrégiók a világgazdaság legversenyképesebb és leginkább növekedést generáló helyei, ugyanakkor a kormányzás és tervezés intézményi szerkezete nem felel meg a társadalmi rend és az egészséges gazdaság fenntartása által támasztott igényeknek. Új kormányzati feladatok a globális városrégiókban A közelmúltig régió alatt egy nemzetállamon belüli közigazgatási egységet értettünk. A régió tehát egyúttal helyi kormányzati szintet, szubnacionális területi egységet jelentett. Az volt a fő rendeltetésük, hogy olyan közszolgáltatásokat nyújtsanak, melyeknek különböző okokból ez volt a legmegfelelőbb szintje. Az 1970-es évektől új regionalizmus alakult ki s vált általánossá. Ezt az új regionalizmust nem annyira a központi kormányzat kezdeményezései éltették, hanem a növekvő interregionális piaci verseny feszültségeire és korlátaira adott helyi válaszok. A világgazdaság fejlődése e téregységeket (a nagyvárosi régiókat) a termelés és a gazdasági verseny növekvő fontosságú helyeivé teszi.

6 A piaci globalizáció, az új szállítási és kommunikációs technológiák átalakítják a helyek versenyét, s ebben a nagyvárosi régiók a versenyelőnyök fő letéteményesei. A globalizáció például feszültséget kelt a transznacionális vállalatokban a nagy téregységekben való működés és a telephelyi előnyök kihasználásának igénye között. A különböző régiók sajátosságai igen fontosak: attól függően lehet megfogalmazni a helyi vállalatot támogató vagy külső tőkét vonzó politikákat, hogy a régió milyen versenyelőnyöket nyújt. Számos városrégió fejleszti a helyi gazdasági versenyképességet és hatékonyságot annak érdekében, hogy a helyi fejlődést az agglomerációs gazdaság elemeivel erősítse, vagy a hagyományos értelmű tőkevonzást növelje. 6 KEATING 1997.383-398. p. 15